Klaus Johannis románabb akar lenni a románoknál is.
Az új törvény részben 17 éve működő gyakorlatokat rögzítene, részben új jogokat adna a Románia területén élő kisebbségeknek – így a szászoknak is, egyébként.
Cseke Attila kisebbségjogi szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy aggasztónak találja, hogy Klaus Johannis államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el — írja a Krónika.
Cseke szerint a nemzetközi jogrendszerre épülő érvrendszerrel kell megvédeni a törvénytervezetet az alkotmánybíróság előtt.
Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét” — mondta Cseke.
Ezeket a jogokat egyébként 2001 óta biztosítja a korábbi közigazgatási kódex, és most pont egy kisebbségi támadta meg ezeket, ez az igazán aggasztó az RMDSZ frakcióvezetője szerint.
Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelv használatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” — tette hozzá.
Klaus Johannis ezzel a lépésével a szerzett jogok megtartásával sem ért egyet. Teszi mindezt úgy, hogy mielőtt elnök lett, egy erdélyi német pártban politizált.
Az elnök legfőbb érve egyébként az, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv. Közben a nemzetközi jogban egy elfogadott alapelv, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csorbítja a hivatalos nyelvhasználatot. Európa számos országában nem okoz ez gondot.
Johannis szerint alkotmányellenes az a gyakorlat, miszerint ott sem tilos a kisebbség anyanyelvének használata, ahol nem kötelező. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelv használat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett).
A német származású elnök azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy az önkormányzati képviselők a saját nyelvükön szólaljanak fel, szerinte a hivatalokban kizárólag a román nyelvet kellene használni.
Amennyiben az alkotmánybíróság helyt ad Johannis agymenésének, a kétnyelvű köztéri táblák is eltűnhetnek, de a hivatalokban sem lesz kötelező magyarul tudni az alkalmazottaknak ott sem, ahol a lakosság többsége magyar.
Forrás:888