Rosszul járhat, ha nem tudja: fontos információk az özvegyi nyugdíjról
A hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegének kiszámításakor közös szabály, hogy azok alapjaként azt a saját jogú nyugdíjat kell alapul venni, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna – írja az adózóna.hu.
Farkas András nyugdíjszakértő arra figyelmeztet, hogy ha valaki betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és igénybe veszi az öregségi ellátást, akkor az addig 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíja feleződhet.
Ha az elhunyt saját jogú öregségi nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói nyugellátást a jogszerző részére a halála időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegéből kell kiszámítani. A megállapításkor mindenképp különbséget kell tenni a tekintetben, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában részesült-e nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, avagy sem – írja az adózóna.hu-n Winkler Róbert tb-szakértő. Ha a jogszerző halála idején öregségi nyugdíjra volt jogosult, akkor a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni.
Más a helyzet, ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában nem kapott semmilyen ellátást, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült. E csoporthoz tartoznak azok a jogszerzők is, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, azonban nyugellátásukat 2012. január 1-jétől a halálukig már nem nyugdíjként, hanem rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósították.
E személyek elhalálozása esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hanem az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztálya bírálja el.
Az eljárás során külön vizsgálat tárgyát képezi az elhunyt jogszerzőnek a halála időpontjáig szerzett szolgálati ideje, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet pedig az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-jétől a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani. Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.
Ha a jogszerző betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, akkor az addig 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíja feleződhet, ha megállapítják részére a saját jogú nyugellátását! Amennyiben az érintett egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül a korhatára betöltésétől még az esetben is, ha nem részesül saját jogú nyugellátásban – olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.
Fontos, hogy a korábban megszűnt özvegyi nyugdíj feléledése tekintetében nem az aktuálisan irányadó nyugdíjkorhatárt kell vizsgálni, mint a fent említett esetekben, hanem az elhunyt elhalálozása idején fennálló, az özvegyre irányadó nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint ha az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül, akkor az özvegyi nyugdíj 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A korábban 60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. Ez az özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.
A nyugdíjtörvény szerint az a személy, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha
- a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
- a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.
Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és – bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után – ismét házasságot kötöttek, akkor a fenti korlátozás nem érvényesül.
Forrás: napi.hu
