RT: Magyarország jogállami vita miatt veszíti el az uniós támogatást
Brüsszel azzal vádolja Magyarországot, hogy nem lépett fel megfelelően a korrupció ellen és nem hajtott végre szükséges reformokat, míg Budapest azt állítja, hogy minden uniós követelménynek eleget tett – számolt be az EU-ban betiltott Russia Today.
2025. január 1-jétől Magyarország hivatalosan is elveszítette hozzáférését több mint 1 milliárd eurónyi (1,04 milliárd dollár) uniós forráshoz, miután a jogállamisági viták miatt Brüsszel a támogatások tartós megvonásáról döntött – írta a Welt az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva. Ez az első eset, hogy egy uniós tagállam tartósan elesik támogatásoktól a 2020-ban bevezetett „feltételességi” mechanizmus alapján.
A mechanizmus lehetőséget ad az EU-nak, hogy megvonja a finanszírozást azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik a blokk jogállamisági elveit. Magyarország ellen 2022-ben indítottak ilyen eljárást, közbeszerzési szabályok megsértésére és az átláthatóság hiányára hivatkozva. Azóta Budapest több reformot is bevezetett, és bizonyos forrásokat fel is szabadított, de még mindig mintegy 19 milliárd euró maradt befagyasztva.
Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett jogállamisági jelentésében megállapította, hogy Magyarország továbbra sem felel meg az uniós demokratikus normáknak. A jelentés különösen a korrupció, a politikai finanszírozás, az összeférhetetlenség és a média függetlensége terén mutatott hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Budapestnek 2024 végéig kellett volna befejeznie a reformokat, hogy elkerülje az 1,04 milliárd eurós forrásvesztést, amelyet az ország hátrányos helyzetű régióinak fejlesztésére szántak.
Sajtóértesülések szerint Magyarország számára egy újabb, 1,1 milliárd eurós forrásrészlet 2025 végén járhat le, ha a problémák továbbra is fennállnak.
Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország teljesítette az uniós követelményeket, és megígérte, hogy küzdeni fog a zárolt források visszaszerzéséért. Decemberben kilátásba helyezte, hogy megvétózza az EU következő, 2028-2035-ös hétéves költségvetését, ha Magyarország nem jut hozzá a neki járó pénzekhez. A költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges, a tárgyalások várhatóan 2025 közepén kezdődnek.
A források pótlására Magyarország alternatív finanszírozási megoldásokat keresett, többek között Kínától. 2024 áprilisában Budapest 1 milliárd dolláros, hároméves futamidejű hitelt vett fel a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Export-Import Banktól és a Bank of China magyarországi egységétől. A hitel az infrastrukturális, közlekedési és energetikai projektek finanszírozását segíti. A Magyar Adósságkezelő Ügynökség szerint a jövőben további hitelek érkezhetnek, ahogy az ország gazdasági kapcsolatai Kínával tovább erősödnek.
NIF
