Svédországban az önkormányzatok fele hamarabb biztosít lakhatást bevándorlóknak, mint az őslakosoknak, ezért Stockholmban már 636 ezren vannak a bérlakásra várók listáján.
Úgy véljük, ezeknek az embereknek lehetővé kellene tenni, hogy maradjanak. Hisszük, hogy a bentlakók és a társadalom számára is hasznos lenne, ha ezzel segítenénk az integrációjukat” – ezzel érvelt a migránsok ingyen-lakáshoz juttatása mellett Emmali Jansson svéd „Környezetpárt, a zöldek” (MP) göteborgi képviselője.
A kérdés azért merült fel, mert a következő években a svédországi Göteborgban 2700 migráns négyéves átmeneti lakásbérleti szerződése jár le, amely komoly problémát okozhat a jövőben a svéd államnak, és az önkormányzatoknak. A jelenlegi gyakorlat szerint az ingyenes lakhatási lehetőséget az állam biztosítja integrációs támogatásként, lejárata után a bevándorlóknak el kell hagyniuk a szociális lakásokat és saját bérelt ingatlant kell szerezniük.
A zöldpárti politikus még ezt is túl kevésnek találta, és ennek érdekében azt a javaslatot tette, miszerint a jelenleg is bentlakó migránsoknak adják át végleges lakóhelyként a kiutalt lakásokat, az újonnan érkezettek pedig kapjanak új lakásokat. Tökéletesen jellemzi a nyugat-európai viszonyokat, hogy a migránspárti felvetéssel a kereszténydemokraták is egyetértenek, egyik képviselőjük, Elisabet Lann szerint jó lenne, ha a gyermekes családoknak járna a lakás.
Mindez azért is furcsa, mert az ingatlanhiány egyre komolyabb gondot okoz Svédországban, a jelenség számos svéd családot is érint. A Svéd Lakásügyi, Építési- és Tervezési Igazgatóság júniusi jelentése szerint a területi önkormányzatok felénél a lakáskiutalások során mégis a migránsok élveznek elsőbbséget a helyi lakosokkal szemben.
A svéd fővárosban tavaly decemberben rekordot döntött a lakásvárólista hossza: 636 ezren vártak 85 bérlakásra.
Forrás: Origo