Matteo Salvini ellentámadásba ment át a választások után.
Nemhogy nem szeretne takarékoskodást, ellenkezőleg, szabadon eresztené az olasz hiányt egy jelentős adóreformmal. Az Európai Központi Bankot (EKB) is átalakítaná, amivel már kiverte a biztosítékot.
Matteo Salvini az eurózónáért aggódó befektetők és az EKB rémálmát készül megvalósítani. A Reuters értesülése szerint az Európai Bizottság levelet küldött az olasz kormánynak, amelyben választ várnak arra, miért romlott az olasz államháztartás helyzete. Ez a levél elvileg megnyitja az utat a túlzott deficit-eljárás Rómával szembeni megindításához, és ennek eredményeként az Európai Unió elvileg 3 milliárd euró bírsággal is sújthatja Olaszországot. Ezt maga Salvini jelentette be, azzal egyidőben, hogy meghirdette új, a kormány által még el nem fogadott programját, amely az olasz költségvetés hiányát további növelné.
A német Handelsblatt című gazdasági napilap tudósítása szerint az olasz kormánypárt, a Liga vezetője azt mondta a választásokat követően: az olasz nép nem azért választotta meg őket ekkora arányban, hogy emeljék a forgalmi adó mértékét, vagy valamilyen tizedesértékek betartásával bűvészkedjenek a deficitben – utalt az őszre összerakandó 2020-as olasz költségvetésre. A hatalmas olasz államadósság, amely immár a GDP 132 százalékára kúszott fel, ahelyett, hogy csökkent volna, szerinte ez természetesen az előző kormányok bűne. Mint mondta, láthatóan a takarékoskodás az államadósság robbanásszerű emelkedéséhez vezetett, ezért Olaszországnak most pont az ellenkezőjét kel tennie, egy adósokkot kell alkalmaznia.
Ez Salvini meglátása szerint egy olyan egységes 15 százalékos adókulcs lenne, amelyet az éves szinten 50 ezer eurós jövedelemig, illetve a kisvállalkozásoknak ekkora árbevételig kellene alkalmazniuk. A Handelsblatt szerint ez az egy lépés éves szinten mintegy 30 milliárd euró bevételkiesést jelentene az olasz költségvetésnek. A lap idézi az olasz miniszterelnök-helyettes Facebook bejegyzését is, amely szerint az olasz államkötvények hozama nem a merész ötletei miatt kezdtek el masszívan emelkedni a biztonságosnak tekintett német papírokéhoz képest. Az ok úgy véli az, hogy vannak olyan emberek, akiknek nem tetszik, hogy az olasz emberek nem a régi szabályoknak akarják alávetni magukat, és nem kívánnak tovább a munkanélküliség és a félelem fenyegetésében élni.
Salvininak a hét elején egy másik ötletével is sikerült borzolnia a befektetők idegeit. Kedden kijelentette, hogy át kellene gondolni az Európai Központi Bank szerepét, s annak 100 százalékig garantálnia kellene az eurózóna országai által kibocsátott államkötvényeket. Ez, bár a Liga vezére nem fejtette ki, gyakorlatilag azt jelentené, hogy az elszálló olasz adósságot az EKB pénznyomtatásából kéne fedezni.
Olli Rehn, az EKB kormányzótanácsának tagja azonnal emlékeztetett arra, hogy ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősülne. Ugyanakkor azt, hogy az olasz kormány igyekszik e téren is nyomást gyakorolni mutatja, hogy Guiseppe Conte kormányfő annyit nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban: az EKB szerepe az egyik a sok megtárgyalandó ügy közül.
Az olasz hozzáállás érthetően idegeskedést okoz Frankfurtban és a befektetők körében általában. Salvini ugyanis láthatóan a görögökéhez hasonló retorikával készül az EU költségvetésre vonatkozó kéréseire reagálni. Amíg azonban a valamivel 300 milliárd euró feletti görög államadósság az eurózóna tagállamai által kibocsátott nagyjából 12 500 milliárd eurónyi államadósság 2,5 százalékát sem éri el, Olaszország nehéz súlyú játékosnak számít a piacon. Az olasz államadósság értéke ugyanis meghaladja a 2100 milliárd eurót, s ha velük történne valamilyen baj, az gyakorlatilag megállíthatatlan negatív spirált indítana el az európai államkötvények piacán és bankrendszerekben.