Scholz fájdalmas felismerésre jutott
Olaf Scholz német kancellár elismerte, hogy Ukrajnával kapcsolatban éles ellentétben áll Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Hangsúlyozta azt is, hogy a konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásokba be kell vonnia Kijevet.
Scholz ezt az uniós vezetők pénteki budapesti informális találkozója után mondta. Megjegyezte, hogy a tanácskozás – amely Ukrajna körül is forgott – „részletes és egyébként nagyon szenvedélyes” volt.
A német kancellár megjegyezte, hogy a válság kezelésében nem minden uniós tag állt egy véleményen. „Nem akarom elrejteni, hogy vannak különböző álláspontok. Ez nyilvánosan is látható. A magyar miniszterelnök által itt kifejtett nézetek ebben a kérdésben nem azonosak az általam képviselt nézetekkel vagy sok más európai barátunkéval, akik nagyon elkötelezettek amellett, hogy azt mondják: kiemelt fontosságú Ukrajna számára a szükséges támogatás biztosítása” – mondta.
Scholz hangsúlyozta, hogy Ukrajna az az ország, amelyet „megtámadtak”, és amely végső soron „az Európai Unióhoz és annak demokrácia és jogállamiság értékeihez tartozik”.
A kancellár megjegyezte, hogy van „egy alapelv, amelyben szinte mindenki egyetért… Ukrajnáról semmit Ukrajna nélkül”. „Ennek továbbra is így kell lennie. Ukrajna feje fölött nem lehet tárgyalásokat folytatni” – hangsúlyozta.
Orbán következetesen bírálta az EU Ukrajnának nyújtott támogatását, azonnali tűzszünetet követelt Moszkva és Kijev között, miközben az Oroszország elleni nyugati szankciókat önkárosítónak ítélte. Az amerikai választások után a magyar miniszterelnök azt is felvetette, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump, akivel szoros kapcsolatot alakított ki, kivonja Washingtont az ukrajnai konfliktusból.
„Ukrajna helyzete a frontvonalon nyilvánvaló. Ez egy katonai vereség. Az amerikaiak ki fognak szállni ebből a háborúból” – mondta, hozzátéve, hogy »Európa egyedül nem tudja finanszírozni ezt a háborút«.
Trump várható visszatérése a Fehér Házba nagy aggodalmat keltett az EU fővárosaiban, mivel a republikánus állítólag nem tett ígéretet a Kijevnek nyújtott további amerikai támogatással kapcsolatban. A Bloomberg jelentése szerint számos uniós vezető attól tart, hogy az USA nélkül nem fogják tudni kifizetni a fegyverszállítások számláját.
A novemberi szavazás előtt Trump megesküdött, hogy megválasztása esetén 24 órán belül megoldja az ukrajnai konfliktust. Médiajelentések szerint a lehetséges tervek között szerepelhet, hogy a Trump-kormányzat nyomást gyakorol Kijevre, hogy függessze fel NATO-csatlakozási törekvéseit, és egyezzen bele egy demilitarizált övezet létrehozásába.
Moszkva többször elutasította a konfliktus befagyasztásának lehetőségét, de kijelentette, hogy „nyitott a kapcsolatfelvételre és a párbeszédre”, többek között Trumppal is, a válság rendezéséről.
Forrás: orosz hírek
