Site icon Mai Világ

Scholz felszólította az ukrán menekülteket, hogy dolgozzanak

German Chancellor Olaf Scholz reacts at the site of a knife attack in Solingen, western Germany, on August 26, 2024. A Syrian man with suspected links to the Islamic State group on August 23, 2024 allegedly went on a deadly knife rampage at a street festival, which left three people dead and injured eight others. The attack has caused nationwide shock and fuelled a debate about immigration ahead of key regional elections next weekend. (Photo by INA FASSBENDER / AFP)

Hirdetés

Olaf Scholz német kancellár felszólította az országban tartózkodó ukrán menekülteket, hogy aktívabban keressenek munkát. Felszólította a tisztviselőket a bürokrácia csökkentésére, a munkaadókat pedig arra, hogy több ukrán állampolgárt vegyenek fel.

A berlini kormányt bírálatok érték az ukrán menekültekkel szembeni különleges bánásmód miatt, amely lehetővé teszi számukra – a más országokból érkező menedékkérőkkel ellentétben – a Bürgergeld, vagyis az állampolgári juttatás folyósítását. A szociális juttatás jellemzően az alacsony jövedelmű németek vagy az országban élő uniós állampolgárok számára van fenntartva.

A konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) azzal érvelt, hogy a nagyvonalú segélyek elriasztják az ukránokat a munkakereséstől.

Becslések szerint 2024 júliusára több mint egymillió ukrán menekült él Németországban.

Scholz szombaton a Szociáldemokrata Párt (SPD) által a választókerületében, Teltowban szervezett rendezvényen felszólalva azt mondta, hogy bár egy speciális kormányprogramnak köszönhetően 200 ezerre emelkedett a foglalkoztatott ukránok száma, „van még pár százezer”, akik még mindig munkanélküliek.

Hirdetés

„Tehát az a kívánságom, hogy az ukránok dolgozzanak” – mondta a kancellár.

A német államfő elismerte, hogy sok ukrán menekült nem fog tudni azonnal a képzettségének megfelelő munkát találni, vagy először be kell érnie részmunkaidős foglalkoztatással, de hangsúlyozta, hogy ezek a tényezők nem szabad, hogy eltántorítsák őket a munkakereséstől.

Hitetlenkedésének adott hangot amiatt is, hogy abból a 2000 ukrán orvosból, akik a német egészségügyi rendszerben próbáltak elhelyezkedni, mindössze 120-nak sikerült munkavállalási engedélyt szereznie.

A kancellár felszólította a munkaadókat, hogy „nézzék meg az embereket”, hozzátéve, hogy a szükséges igazolásokat később is be lehet szerezni.

Scholz emellett felszólította a regionális hatóságokat, hogy csökkentsék a külföldiek szakmai képzettségét elbíráló, egymást átfedő feladatokat ellátó hivatalok számát.

Hirdetés

Júliusban Markus Soder CSU-vezető, aki egyben Bajorország tartományi vezetője is, a médiának azt mondta, hogy amennyiben szövetségi szinten egy konzervatív kormány kerül hatalomra, leállítja az állampolgári támogatás kifizetését az ukrán menekülteknek…

Egy hónappal korábban a Bundestag CSU-frakciójának elnöke, Alexander Dobrindt a Bildnek azt mondta, hogy „több mint két évvel a háború kezdete után most már az elvnek kell érvényesülnie: vagy Németországban vállalnak munkát, vagy visszatérnek a biztonságos nyugat-ukrajnai területekre”.

A Bild az év elején arról számolt be, hogy az ukrán menekültek foglalkoztatási aránya Németországban mindössze 25 százalék, ami a legalacsonyabb érték a befogadó országok között.

orosz hírek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
loading...
Exit mobile version