Visszaesésben a német ipari politika: újabb amerikai cég hagyja el Németországot.
Az Intel után egy újabb nagy amerikai technológiai cég, a Wolfspeed is bejelentette, hogy nem valósítja meg tervezett gyárépítését Németországban, miközben egyre több kritikus véli úgy, hogy a német iparpolitikának kudarcot vallott – írja Révész Béla Ákos a Makronóm elemzője.
Németország 2022-ben még büszkén jelentette be, hogy az európai chipgyártás központjává válhat. Az Intel nagyívű beruházásának meghirdetésekor Olaf Scholz kancellár történelmi mérföldkőnek nevezte a projektet, és hangsúlyozta Németország kiemelkedő szerepét az innovatív befektetések terén. Ursula von der Leyen is támogatásáról biztosította a tervet, azzal a céllal, hogy 2030-ra a világ chipgyártásának 20%-a az EU-ban történjen.
A valóság azonban másképp alakult: az Intel először a magas energiaárakra hivatkozva vonakodott, majd pénzügyi nehézségek miatt állt el végleg a tervtől. A német kormánypártok 10 milliárd eurót szántak volna a projektre, de a költségvetési megszorítások miatt a lefújás után örömmel csoportosították át az összeget más célokra.
Újabb csapás a Wolfspeed visszalépésével
Az Intel döntése után a Wolfspeed is bejelentette, hogy nem építi meg a 3 milliárd eurós üzemet, ahol az elektromos járművekhez szükséges félvezetőket gyártották volna. A német kormány mintegy 360 millió euróval támogatta volna a projektet, míg a helyi kormányzat és a ZF beszállító további jelentős összegeket ígért a megvalósításhoz. A szakértők szerint a Wolfspeed visszalépése részben a globális chipgyártási versenyben való lemaradásából adódik, másrészt az elektromosjármű-piac lassulásának következménye. A hivatalos közlemény szerint csak elhalasztották a projektet, de az Intel esete óta a hasonló nyilatkozatokat kétkedéssel fogadják.
Támadások kereszttüzében a Scholz-kormány iparpolitikája
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió azonnal kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, „kipukkant támogatási buborékról” beszélve. A kormányzat válaszaiban inkább a Wolfspeed és ZF vállalatokra hárította a felelősséget.
Verseny az ázsiai gigászokkal – bőkezű állami támogatásokkal
A Scholz-kormány célja a helyi gyártási kapacitások növelése volt, hogy az EU ne legyen teljesen kiszolgáltatva ázsiai technológiai óriásoknak, mint a tajvani TSMC vagy a dél-koreai Samsung. Jelenleg egyedül a TSMC tervez Drezdában 10 milliárd eurós gyárépítést, amelyhez a német adófizetők 5 milliárd euróval járulnak hozzá. Az EU ugyan megszüntette az ipari támogatások korlátozását a félvezetőiparban, de a németországi vállalati lemondások rámutatnak arra, hogy a támogatások önmagukban nem elégségesek.
A valódi probléma: a befektetési környezet
Oliver Holtemöller közgazdász a Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy az állami támogatások csak átmenetileg fedték el a németországi befektetések kockázatait. Véleménye szerint a kormányzatnak inkább egy olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, amely stabil és vonzó környezetet biztosít a vállalatok számára, még azoknak is, amelyeket csak a jövőben alapítanak meg.
Mandiner