Olaf Scholz német kancellár hétfőn beszédet mondott a prágai Károly Egyetemen, amelyben kiállt az európai közösség bővítése mellett. Egyúttal felszólított az Uniót, hogy állapodjon meg egy sor olyan változtatásról, amelyek segítenék a belső megosztottság leküzdésében, és az olyan külső riválisokkal szembeni fellépésben, mint Oroszország és Kína.
Bővíteni kell
Beszédében Scholz támogatásáról biztosította az uniós bővítés gondolatát, ennek keretein belül kijelentette, hogy az EU-nak „alkalmassá kell tennie magát” a 27-ről 30 – vagy akár 36 – nemzetre történő jövőbeli bővítésre.
A német kancellár hangsúlyozta Berlin elkötelezettségét amellett, hogy a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna, Moldova és végül Georgia is csatlakozzon az európai közösséghez.
Scholz a fentieken túl a schengeni övezet kiterjesztését is fontos feladatnak nevezte, illetve közölte, hogy Schengen az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet meg kell védeni és fejleszteni kell.
Horvátország, Románia és Bulgária teljesíti a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményét. Azon fogok dolgozni, hogy teljes jogú tagokká váljanak.- fogalmazott Scholz.
A kancellár ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az EU bővítésének az is feltétele, hogy közössé működési mechanizmusai megváltozzanak.
Ennek keretében Scholz síkra szállt a többségi döntéshozatal szélesebb körű alkalmazása mellett az egyhangúságot igénylő mechanizmus helyett.Utóbbi ugyanis a kancellár szerint lehetővé teszi, hogy egyes tagállamok kulcsfontosságú döntéséket akadályozzanak meg, amely hátrányos lehet az EU-ra nézve kiváltképp a kihívásokkal teli időkben.
Scholz azt javasolta, hogy az olyan sürgető kérdésekben, mint a szankciók vagy az emberi jogi kérdések, lehessen többségi alapon döntést hozni, és azok, akik nem hajlandóak kifejezetten támogatni egy-egy lépést, annak akadályozása nélkül tartózkodhassanak.
A német kormányfő felvetette az Európai Parlament megreformálásának gondolatát is, hogy a az esetleges jövőbeni bővítéssel elkerüljék az intézmény „felduzzadását”.
Scholz méltatta továbbá Emmanuel Macron felvetését egy új típusú „politikai európai közösség” létrehozására, amely lehetővé tenné, hogy az EU-n kívüli államok is csatlakozhassanak az „európai alapértékekhez”. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem lehet alternatívája a közösség bővítésének.
Ami a tomboló energiaválságot illeti, Scholz szorgalmazta, hogy az EU járjon élen az olyan technológiák kifejlesztésében, amelyekre igény mutatkozik a világban.
A villamos energiával kapcsolatban a hálózat és a tárolási infrastruktúra megteremtésére gondolok egy olyan valódi belső energiapiac számára, amely Európát északról vízenergiával, a partvidékekről szélenergiával és délről napenergiával látja el – megbízhatóan, nyáron és télen egyaránt- mondta Scholz.
Scholz szerint az EU globális vezető szerepet tölthet be a zöldebb gazdaságra való átállásban, ami segíthetne abban is, hogy kevésbé függjön a külföldi energiaszállítóktól.
Beszédében Scholz többször is utalt arra, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt veszélyt jelent az EU-ra, és arra figyelmeztetett, hogy „minden köztünk lévő széthúzás, minden gyengeség Putyin malmára hajtja a vizet”.
Össze kell zárnunk a sorokat, fel kell oldanunk a régi konfliktusokat, és új megoldásokat kell találnunk- mondta a kancellár, megjegyezve, hogy a blokknak le kell küzdenie a tagok között a migráció és a költségvetési politika kérdésében régóta fennálló feszültségeket.
Portfolio/vadhajtások