Scholz tettre kész, de nem mindenben
Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a „tettrekészek” párizs csúcstalálkozóján.
A szociáldemokrata kancellár kezdettől fogva pártfogolta Ukrajnát. nem takarékoskodott sem a fegyverekkel, sem a pénzügyi támogatással, egyvalamit azonban hosszabb ideje határozottan elutasított.
A kancellár ugyanis nem volt hajlandó eleget tenni annak a kijevi kérésnek, hogy Németország a legkorszerűbbnek számító Taurus típusú cirkálórakétákat szállítson az ostromlott országnak. A kérést elutasítva arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépéssel Németország belesodródhat a háborúba.
Scholz annak ellenére kitartott álláspontja mellett, hogy a a kulisszák mögött a Kijevnek kisebb hatótávolságú rakétákat szállító Párizs és London is erre sürgette.
Ez az óvatosság most megnyilvánult a elnevezés szerint „tettrekész” országok Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett párizsi csúcstalálkozón, amelyen harminc ország vett részt, de az Egyesült Államok nem volt közöttük.
Má az elnevezés is azt demonstrálta, hogy a cél Ukrajna jövőbeni támogatásának megvitatása volt, és a résztvevők sok mindenben egyetértettek. Így mindenekelőtt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat mindenképp fenn kell tartani. Ennek egyik fő szószólója volt a hamarosan leköszönő német kancellár is.
Azt azonban Olaf Scholz elutasította, hogy Németország a remélt békemegállapodás létrejötte után részt vegyen a közös békefenntartásban, illetve az ezt célzó békefenntartó erők küldésében. Mindennek fő kezdeményezője a francia elnök mellet Keir Starmer brit miniszterelnök volt, mint ahogy mindketten vállalták, hogy országaik lesznek a tervezett békafenntartás fő oszlopai.
Az óvatos Scholz azonban az ebben való észvételt elutasította, igaz, hogy eben a vonatkozásban a harminc résvevő között nem volt egyedül. Azt ugyanakkor a házigazda Macron is elismerte, hogy a békefenntartó erők tervezett ukrajnai állomásoztatására vonatkozóan nem volt teljes az egyetértés.
Német értékelések szerint az ukrajnai jövőt tekintve a „tettrekészek” eltökéltsége ellenére teljes a bizonytalanság. Emmanuel Macron mindenekelőtt azt kívánta bizonyítani, hogy Európa a Donad Trump vezette Egyesült Államok nélkül is kész és képes Ukrajna támogatására.
A bizonytalanság, illetve a tettre készség foka aligha változik azzal, hogy a német kancellár hetek múlva távozik hivatalából.
Infostart
