Újabb változás jön a magyar boltokban
Egyelőre nehéz megmondami, hogy az élelmiszer-pocsékolás megakadályozására hozott új, februártól életbe lépő szabály hogyan működik majd a gyakorlatban. A magyar vásárlók megosztottak a kérdésben, nincs egyértelmű, többségi véleményük. Vannak, akik szerint a szabály célja, hogy kitoljanak a boltláncokkal. Vannak, akik támogatják, majdnem ugyanennyien máshogy fognák vissza a pocsékolást.
Ahét élelmiszerre vonatkozó árstop mellett egy másik, szintén februártól érvénybe lépő jogszabály is érinti a boltokat. Leegyszerűsítve az előírás lényege: a 48 órán belül lejáró élelmiszereket össze kell gyűjteniük a boltoknak és átadniuk az erre kinevezett állami szervezetnek. Az élelmiszerpazarlás komoly probléma, önmagában a lépés, amely a pocsékolásnak szeretne gátat vetni, jó irány. Ugyanakkor azért van vele probléma is.
Vámos György, a legnagyobb boltláncok közül az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, Tescót, Spart tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az új szabályozásról még decemberben azt mondta:
„Többletmunkát és költséget jelent a boltok számára. Ha ugyanis felajánlunk majd valamit, azt el is kell különítenünk. Aztán várnunk kell a választ, hogy vajon elfogadták-e a felajánlást. Ha pedig közben lejár a termék minőség megőrzési határideje, akkor onnantól már értékesíteni sem lehet, attól fogva már tényleg csak adományként kezelhető. A kereskedőnek ilyenkor egyetlen érdeke van, hogy mielőbb megszabaduljon ettől az útban lévő készlettől. Ezért én azt feltételezem, hogy nem sok ilyen felajánlás lesz. Az eladónak ugyanis nem üzleti, piaci érdeke, hogy ezeket a plusz munka- és költségterhet cipelje. A kereskedők eddig is kapcsolatban voltak karitatív szervezetekkel, mert nem volt érdekük ezeket az élelmiszereket kidobni, ha valakinek oda tudták adni. Nem a céllal van tehát a bajunk, hanem azzal, hogy egy bizonytalan működésű rendszer közeleg, amiről nem tudunk semmit.”
A kiskereskedelmi piacot jól ismerő, de névtelenséget kérő forrásaink szerint kérdéses például, hogy miként fogja összegyűjteni az állami szervezet a lejáratközeli termékeket, ugyanis több mint 1000 üzlet lehet érintett országszerte. Sok olyan termék van, például a húsalapúak, amelyeknél élelmiszer-biztonsági okokból nem szakadhat meg a hűtőlánc, ezért hűtött konténerekben, teherautókkal lehet azokat szállítani. Kérdés továbbá, hogy a felajánlandó termékeknél „ki fizeti a révészt”, vagyis az áfát, mint költségtételt, hogy kell elszámolni.
Kérdések tehát vannak, az viszont biztos, hogy a szabályozás februártól életbe lép. A magyar vásárlókat pedig nagyon megosztja az új előírás – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A felmérés arra kereste a választ, hogy vásárlóként támogatják-e a pocsékolásellenes szabályozást.
A teljes lakosság körében gyakorlatilag döntetlen született. A válaszadók ötöde támogatja és hatékony lépésnek tartja az új szabályt. Ugyanennyien szintén mellette vannak és régóta esedékesnek tartják. Hasonló arányban mondták azt, hogy a pazarlásellenes előírás a multinacionális boltláncok leckéztetéséről szól. A válaszadók szintén ötöde nem ért egyet a lépéssel, más megoldással szabna gátat a pocsékolásnak. Közel 20 százaléka a válaszadóknak nem tudott véleményt formálni.
Egyik válasznak sincs kiugró támogatása a település szerinti bontásban. A fővárosban kicsit többen mondják azt, hogy a szabály kitolás a láncokkal, ugyanez igaz a községbeliekre. A megyeszékhelyen lakók körében a legtöbben máshogy üzennének hadat a pazarlásnak.
napi.hu
