Durva mélyrepülésbe kezdett a német autóipar, a termelés visszaesése a 2009-es válság időszakát idézi. Az autóvásárlási szokások átalakulása áll a háttérben, s ennek következményei alól az iparágban jelentősen érdekelt közép-kelet-európai országok sem tudják kivonni magukat – írják az Erste elemzői.
Jelentős mélyrepülésbe kezdett az egész német autóipar, a visszaesés a 2009-es válság idején tapasztalthoz hasonló, s ennek hatásait az iparágba szervesen integrálódott közép- és kelet-európai gazdaságok is meg fogják érezni – írják elemzésükben az osztrák Erste Bank elemzői.
Júniusban a német autógyártás volumene évesítve 4,7 millió darabra esett vissza, ami jó egymillió darabbal kevesebb a 2015-1017-es csúcsidőszakban megszokottnál. A most elért szint közelében utoljára 2009-ben járt a termelés, s ha ez a visszaesés egy kialakuló válság előjele, akkor az komoly következményekkel járhat a közép-kelet-európai régió országaira is. Ezekben a gazdaságokban ugyanis az átlagos megtermelt hozzáadott érték mintegy 10 százaléka és a munkahelyek 6-9 százaléka közvetve vagy közvetlenül az autóiparhoz kötődik.
Az Európai Unióban előállított minden negyedik autót – éves szinten 4 milliót – ezekben az országokban szerelnek össze, amellyel ez a második legnagyobb autógyártó régiója az EU-nak Németország után. A régió autóipari cégei nagyon fontos szemei a globális ellátási láncnak, különösen a német autógyárakénak – emlékeztet Jurij Kotian, az Ertse Bank vezető régiós makroelemzője.
Az autógyártás visszaesése azonban két lényeges pontban különbözik a 2009-ben átélttől. Az akkori mélyrepülés közvetlen következménye volt a munkanélküliség emelkedésének, a háztartások által elkölthető jövedelem csökkenésének és a hitelkínálat szűkülésének. Most azonban ezek közül egyiket sem tapasztalni, ami most megfigyelhető, az az újautó-eladások összetételének drasztikus átalakulása.
Jelentősen emelkedik az eladott elektromos autók aránya, míg a dízeleké folyamatosan csökken, s ez meg is magyarázhatja a negatív tendenciákat – véli a szakértő. Az egész EU-ban megfigyelhető, hogy az újautó-eladások csökkenését kizárólag a dízel eladások visszaesése okozza. Idén első félévben 17 százalékkal kevesebb új dízelautót regisztráltak az Európai Unióban, de ez csak folytatása volt a 2018-as trendnek. Tavaly 18 százalékkal zsugorodott ez a piaci szegmens. Az idei első hat hónapban az újonnan regisztrált autók csak mintegy 31 százaléka volt dízel, míg a 2012-es csúcson 55 százalék volt ez az érték.
A dízel-botrány eszkalálódását követően nyilvánvalóvá vált, hogy a dízelautók korszakának vége – véli az elemző. Nem csak azért, mert jelentősen felerősödött az igény arra, hogy az eddigieknél is szigorúbb károsanyag-kibocsátási kvótákat kényszerítsenek a gyártókra. A vásárlók körében is negatív előítélet alakult ki a dízelekkel szemben. Bár a dízelautókat nem terheli még totális tilalom, a potenciális vásárlók azonban már elbizonytalanodtak, vajon újonnan megvásárolt autójukat a jövőben is korlátozások nélkül használhatják-e majd.
Nagyon sok országnak és városnak vannak ambiciózus tervei a káros anyagok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban, s ennek egyik eszköze a dízelautók kitiltása a városközpontokból. Vannak olyan országok és városok, amelyek azt tervezik, hogy a következő egy-két évtizedben teljesen megtiltják majd a dízel és benzinüzemű járművek forgalmazását.
Ezzel párhuzamosan érthető módon növekszik az elektromos meghajtású, illetve hibrid autók népszerűsége a vásárlók körében. Ezek összesített részesedése az újautó-eladások között 7,5 százalékra emelkedett. Itt egyértelműen a kínálat szűkéről lehet beszélni, nagyon sok gyártó ugyanis le van maradva a megfelelő mennyiségű elektromos modell piacra dobásával, s amelyiknek van ilyen, ott a vásárlóknak hosszú várólistákra kell feliratkozniuk. Emiatt elég sok olyan potenciális vásárló lehet, aki jelenleg inkább elhalasztja az új autó megvételét. Ők inkább kivárnak addig, amíg szélesebb modellválaszték lesz elérhető kedvezőbb árakon, s nem mellesleg az ezeket kiszolgáló infrastruktúra is tovább fejlődik majd.
A fenntartható közlekedést és fuvarozást célul kitűző Transport&Environment nevű szervezet tanulmánya szerint a következő két év során várhatóan megduplázódik majd az elérhető elektromos autó modellek száma. Addig is a hibrid és a benzines autók jelentik a logikus alternatívát azoknak a vásárlóknak, akik elfordultak a dízelautóktól. Vannak azonban olyan erősen elkötelezett országok is, ahol már a benzines autók eladása is esésnek indult.
A következő nagyjából öt év alatt a fentiek miatt jelentős változásokra kell felkészülni az európai autógyártás összetételében. Ebben az időszakban az újautó-eladások további visszaesésére, illetve nyomott szinten való maradására kell felkészülni, mindaddig, amíg végleg be nem köszönt az akkumulátorról üzemeltetett elektromos autók kora, erre azonban 2025 előtt nem nagyon kerül sor. Ez viszont azt eredményezheti, hogy a régió országaiban átmenetileg csökken a GDP-növekedés üteme, az elemző becslése szerint 10 százalékos visszaesés az autóeladásokban 1 százalékkal csökkenti Magyarországon és Csehországban a GDP potenciális éves növekedési ütemét.
A folyamatnak azonban lesz egy másik hatása is. Ebben az időszakban ugyanis várhatóan virágzásnak indul majd a töltőállomás hálózatok és az akkumulátor eladások az egész Európai Unióban. A legszűkebb keresztmetszetét az elektromos autók gyártásának jelenleg az akkumulátorok jelentik. Ezt a helyzetet kezelendő a Transport&Environment tanulmáya szerint a következő években az európai autógyártók mintegy 145 milliárd eurót terveznek akkumulátorgyártásba invesztálni. A tanulmány szerint 2023-ra épülhet ki ezekből az unió területén akkora kapacitás, amely képes lesz megfelelni az igényeknek.
Ezen akkumulátorgyártási kapacitás mintegy felét jelenleg a közép- és kelet-európai országokban tervezik kiépíteni. Így ha jól helyezkednek, akkor a régió országai jelentősen profitálhatnak is az elektromos autózás térnyeréséből, s abból, hogy a gyártók eközben igyekeznek ennek költségeit alacsonyan tartani – írja a bank szakértője.
Forrás: napi.hu