A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail-címről eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz újabb részleteit hozta nyilvánosságra a lap.
A kiszivárgott anyagban a Soros-alapítvány egyik volt vezetőjével, illetve egy magyar újságíróval készített Skype-interjú részletein keresztül bizonyítást nyert, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról.
A Magyar Nemzet által legutóbb nyilvánosságra hozott részletben ismét a Soros-alapítvány egykori igazgatóját, Andrej Noskót idézik, aki elismeri a kettős mérce létét, vagyis, ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a balliberális újságírók által uralt sajtó és az Európai Unió is.
“Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék” – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko, aki 2018-ig a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik igazgatója, divízióvezetője volt, tehát belülről ismeri a politika, a nemzetközi sajtó és az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) a valóságot jelentős mértékben torzító működését.
A Noskóval készített Skype-interjú beazonosíthatatlan készítője feltette a kérdést: ez a fajta elfogultság a médiában – vagyis hogy különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának – maguktól a pártoktól érkezik-e. A Soros-alapítvány korábbi igazgatója szerint erre a válasz egyértelműen igen.
“Ez normális törzsi és csordaviselkedés. Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat” – fogalmazott Andrej Nosko.
Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is. Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét, hozzáfűzve, hogy kormányzása idején ölték meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót.
“Fico sokkal rosszabb dolgokat tett, mint a magyar miniszterelnök. Jót szórakoztam – elég perverz szórakozás volt, már elnézést –, amikor a magyar médiaszabadságot Monika Benová szlovák szocialista képviselőnő bírálta, aki a magyarnál sokkal korlátozóbb törvényt szavazott meg a saját hazájában. Benovának tehát volt képe azt a médiatörvényt kritizálni, amely feleannyira sem volt olyan korlátozó, mint amelyet a saját pártja otthon, Szlovákiában megszavazott” – jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.
Andrej Nosko kedvenc példájaként megemlítette, hogy „a szlovák Robert Fico és a román Victor Ponta voltak azok a szocialisták, akik a leghangosabban kritizálták Orbán Viktort, de amikor a sajátjaikat lehetett volna okkal bírálni, akkor néma csöndben maradtak”. Ezzel a Skype-interjú egyik legérdekesebb pontjához érkeztünk, ugyanis Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House-ról is beszélt. Érdemes ezt a részt szó szerint idézni.
“És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitprop-anyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó” – fogalmazott Nosko.
Az interjú készítője felvetette, hogy ezek szerint hibásak lehetnek a Freedom House jelentései.
Nosko erre tömören csupán annyit válaszolt, hogy „ha ez a fajta probléma felbukkan egy fejezetben, akkor a többiben is lehet ilyesmi”. Nosko az interjú korábban napvilágot látott részleteiben többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek. Nosko ennek egyik okát abban látja, hogy a korábbinál jóval kevesebb külföldi tudósító dolgozik a meghatározó médiumoknál, ráadásul az újságíróknak több ország ügyeiről kell tájékoztatniuk.
Ez pedig szerinte intellektuális lustaságot eredményez a fősodratú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában.
“Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni, vagyis ezek a tudósítások elfogultak” – jelentette ki Nosko.
Példaként említette, hogy amikor Soros György alapítványánál dolgozott, a náluk érdeklődő külföldi tudósítóknak a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt. Több alkalommal Nosko is felbérelt egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait.
elemi.hu