Újabb javaslatcsomagot állított össze az Európai Bizottságnak (EB) a korábban az uniós NGO-támogatások megnöveléséért sikerrel lobbizó berlini Liberties.
A több nem kormányzati szervezetet tömörítő, a TASZ-t és a Magyar Helsinki Bizottságot is a soraiban tudó csoport az Európai Unió Alapjogi Chartájának újragondolásán dolgozó testületnek címezte elképzeléseit, amelyeket a korábban az EB-nél dolgozó Linda Ravo szedett csokorba. Pontosabban: egy szakpolitikai dokumentumban tárgyalja azokat az új eszközöket és gyakorlatokat, amelyekkel a EB érvényt szerezhet ezeknek a jogoknak.
A szervezet korábban többször is Magyarországgal szembeni erélyesebb brüsszeli fellépést, forrásmegvonást javasolt, a koronavírus-törvény kapcsán pedig beállt a diktatúrázók kórusába. Mostani kiáltványukban így utalnak hazánkra: az ENSZ egyik monitoringszerve nemrég felhánytorgatta, hogy az EU pénzt ad Magyarországnak a „fogyatékkal élők szegregációjának fenntartására”. Továbbá szerintük a roma gyerekeket tudatosan elkülönítve oktatják az állami iskolákban, ami természetesen szintén nem igaz. Ahogy az sem, hogy Brüsszel ne lépett volna fel erre hivatkozva, hiszen jelenleg is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás a szegregáció vádjával, éppen a Gyöngyöspatán százmilliós kártérítésért perelő, ugyancsak Soros-féle Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány közreműködésével.
A Liberties-féle csomagban újfent kitérnek arra is, hogy a bizottságnak több támogatást kellene biztosítania az emberi jogi szervezeteknek, azaz nekik, és keményebben szankcionálni az említett chartát megszegő kormányokat. Javaslatuk
szerint ugyanis Brüsszel „pénzt adhat olyan csoportoknak, például jogvédő és demokráciapárti szervezeteknek, amelyek országos szinten segítik az alapjogok betartását”. Továbbá – veti fel a Liberties – a testület tájékoztathatná a nyilvánosságot az úgynevezett alapjogi kérdésekről, erősítve a bizottság számonkérhetőségét és átláthatóságát.