Az uniós tagállamok vezetői elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd hajnali Twitter-üzenetében a testületet alkotó állam-, illetve kormányfők több mint négy napon át tartó tanácskozása után.
Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében, és elindít minket a jövőbe vezető úton is” – kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanácselnök. Mint mondta, az „unió csodája létezik, mert a tisztelet és együttműködés képes volt forrást fakasztani”.
Az elnök kiemelte, hogy „első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között, mivel a csúcson kiderült, hogy a tagállamok többsége ragaszkodik ehhez”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította: képes időben, hatékonyan cselekedni, és a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást.
Sajnálatosnak nevezte azonban azt, hogy néhány terület nem kapja azt a támogatást, mint eredetileg tervezték. Hangsúlyozta, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.
„A tagállamok végre nem a kormányközi megoldást választották, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök történelminek nevezte a kedd reggeli egyezséget, amelyet nehéz tanácskozások után sikerült elérnie a tagállami vezetőknek.
„A megállapodásnak köszönhetően az unió közösen vesz fel kölcsönt, és közösen hajtja végre a helyreállítási tervet” – mondta.
Angela Merkel német kancellár a francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy „nem volt könnyű a sok különböző álláspontot összehangolni, de a lényeg hogy sikerült”. „Ez az egyezség is bizonyíték arra, hogy az unió határozottan kíván cselekedni” – hangsúlyozta.
Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte, továbbá, hogy az elfogadott szövegbe beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.
A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege – Michel korábbi javaslatával megegyezően – 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Az alku értelmében a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette. Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.
Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is. A hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát azonban az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani.
Az elfogadott megállapodás megemelte a „takarékos négyeknek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia – és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.
A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, a ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok „kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról”.
Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé. Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.
A megállapodás az uniós pénzek kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben „arányos intézkedések meghozatalát” helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.
A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni.
Forrás: Magyar Hírlap