Sorsfordító döntés készül: visszatérhet Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese?
A végéhez közeledik a kampány Szlovákiában, szeptember 30-án eldőlhet, hogy ki szerzi a legtöbb szavazatot és a legtöbb mandátumot a parlamentben. A várakozások szerint azonban a kormány összetétele egyáltalán nem lesz egyértelmű a szombat esti eredményeket követően, mivel az országban hagyományosan egy párt sem képes önállóan a parlamenti többség megszerzésére. Most különösen izgalmasan alakul a kampányhajrá, két politikai formáció fej-fej mellett fordult rá az utolsó napokra, de még a harmadik legerősebb párt is tud meglepetéseket okozni.
Nem lehet azt mondani, hogy unalmasan alakulna a szlovák belpolitikai élet az utóbbi néhány évben. A választások minden alkalommal kiemelkedő izgalmakkal járnak, hiszen az ország modern történelmében egy kivételével nem volt olyan választás, hogy bármelyik politikai párt képes lett volna egyedül megszerezni a parlamenti többséget. A kialakult struktúra várhatóan most sem fog átalakulni, ezúttal is nagyon sokszínű parlamentre lehet felkészülni a választások után. Természetesen a legnagyobb kérdés, hogy ki szerzi majd meg a legtöbb szavazatot és ez pontosan hány mandátumot jelent majd a szlovák országházban.
A FELMÉRÉSEK ISMÉT NAGYON IZGALMASAN ALAKULNAK, A BIZTOS GYŐZTEST CSAK SZOMBAT ESTE LEHET MAJD MEGMONDANI, DE VÁRHATÓAN AKKOR MÉG NEM ÉRNEK VÉGET A TALÁLGATÁSOK.
Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?
Szoros versenyt. A szlovák felmérések szerint jelenleg két párt verseng a legtöbb mandátumért, a Smer és a Progresszív Szlovákia (PS). Tőlük valamelyest lemaradva a Hlas következik a harmadik helyen, élén a volt miniszterelnökkel, Peter Pellegrinivel. Eddig nagyjából minden felmérés egyetért, ezt követően azonban bábeli zűrzavar következik.
A HÁROM KIEMELKEDŐ FORMÁCIÓ MÖGÖTT MÉG ÖT VAGY HAT PÁRTOT IS BEJUTÁSRA ESÉLYESNEK TARTANAK, MINDEGYIKÜK AZ 5-10 SZÁZALÉKOS SÁVBAN TANYÁZIK AZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOKON.
A sorrendet illetően szinte egyik felmérés sem mutat azonosságot a másikkal, rendre más támogatottságot mérnek és teljesen más sorrendet határoznak meg. A Politico ábráján nyomon követhető az utóbbi néhány hét felméréseinek eredménye.
Who's ahead in the polls in Slovakia?
Our current poll of polls:
Smer-SD: 20% (+2)
PS: 17%
HLAS-SD: 13%
OĽaNO & ZĽ: 8%
REP: 8%
SNS: 6% (+3)+/- vs. 2020 result pic.twitter.com/gmPM7T2zMJ
— POLITICO Poll of Polls (@pollofpolls_EU) September 27, 2023
Hirdetés
Az ábrán jól látható, hogy Robert Fico baloldali populista formációja hosszas emelkedést követően átvette a legnépszerűbb párt helyét a Hlastól, és nagyjából 20-22% környékére erősödött, amivel jelenleg a szombati választások legnagyobb esélyesének számítanak. A sokáig vezető Hlas számára viszont rosszul alakultak az utolsó hónapok, már csak a harmadik legtöbben szavaznának rájuk. A két baloldali párt közé a liberális Progresszív Szlovákia férkőzött be, élén a 39 éves Michal Šimečkaval, aki az Európai Parlament egyik alelnöke.
AZ EUROOPTIMISTA SZERVEZET SZINTÉN HATALMASAT HAJRÁZOTT A KAMPÁNYBAN, AZ UTOLSÓ FELMÉRÉSEK MÁR NEMCSAK AZZAL SZÁMOLNAK, HOGY MEGKÖZELÍTI A SMERT, HANEM EGY ESETLEGES GYŐZELEMMEL IS KALKULÁLNAK.
Azonban egyáltalán nem ez lesz a döntő annak kapcsán, hogy ki alakíthat kormányt. Mivel jellemzően csak a szavazatok egyötödére számíthatnak a legnagyobb pártok is, ezért kiemelkedő szereppel bír az, hogy összesen hány formáció jut be még a parlamentbe, és ők összesen hány mandátumot szereznek. Ahhoz, hogy valaki kormányt tudjon alakítani Pozsonyban, a 150 fős parlamentben összesen legalább 75 széket kell megszerezni. A szombati eredmények előtt a legtöbben azt jövendölték, hogy egy Smer-Hlas-Republika-SNS nagykoalíció fog kormányt alakítani. Van olyan felmérés, amely szerint ez a négy párt azonban nem fog elegendő mandátumhoz jutni, az AKO és az NMS Market kutatása alapján nem lesz meg a többség. A Hlas pozíciója emellett közel sem nevezhető bebetonozottnak, a legtöbb politikai elemző úgy gondolja, hogy Peter Pellegriniék lehetnek a királycsinálók, akár a PS-sel összefogva be is tarthatnak a Smernek.
Majdnem mindegyik kutatás azt mutatja, hogy újra nyolc vagy kilenc párt alkothatja majd Szlovákiában a törvényhozást, mindössze a Median SK eredményei hozták ki azt, hogy „csak” hat párt fogja képviseltetni magát Pozsonyban. A koalíciós tárgyalások miatt azonban felértékelődik a kisebb pártok szerepe. Amennyiben kevesebb párt éri el a parlamentbe jutás küszöbét, az azt jelentheti, hogy sokkal több lesz az elveszett szavazat a rendszerben. Ez a nagy pártoknak kedvez, mivel ők ebben az esetben több mandátumhoz juthatnak.
RÖVIDEN: 20% KÖRÜLI EREDMÉNNYEL TÖBB PÁRT BEJUTÁSÁVAL KÖRÜLBELÜL 30, MÍG TÖBB KIESŐVEL AKÁR 40 MANDÁTUM IS ELÉRHETŐ LEHET.
Hasonlóan minden bejutónak az kedvez, ha minél kevesebb formáció éri el a szükséges határt. Abban az esetben igaz ez főleg, ha a lehetséges koalíciós partnerek jutnak inkább be, míg a vetélytársak esnek ki.
FONTOS KIEMELNI, HOGY A SZLOVÁK FELMÉRÉSEK ESETÉBEN KORÁBBAN JELENTŐS TÉVEDÉSEK IS ELŐFORDULTAK.
A 2020-as választások idején látszódott a közvélemény-kutatásokban, hogy az OL’aNO látványosan növelte a választás napjához közeledve a támogatottságát, de még az utolsó pillanatban sem hozta ki egyik felmérés se 20%-nál jobbra a későbbi nyertes eredményét. Ehhez képest végül több mint 25%-ot szereztek. Hasonlóan elszámították a SPOLU-val koalícióra lépő Progresszív Szlovákia támogatottságát. A pártot 2019-ben hónapokon keresztül a Smer elsőszámú kihívójának tekintette a szlovák közvélemény, ez végül visszaesett, de még az utolsó felmérések alapján is tutibiztos befutónak gondolták őket, nagyjából 9,5% körüli eredménnyel. Végül nem sikerült elérni a koalíciós pártok esetén parlamentbe jutáshoz szükséges 7%-ot sem. Négy évvel korábban szintén ugyanezt lehetett tapasztalni, akkor a Smert mérték jelentősen felül, míg a SaS-t és az OL’aNO-t alul.
A KORÁBBI TAPASZTALATOK MIATT A MOSTANI FELMÉRÉSEKET IS ÉRDEMES FENNTARTÁSOKKAL KEZELNI, BŐVEN LEHETNEK SZOMBAT ESTE HATALMAS MEGLEPETÉSEK, VÁRATLAN ERŐSÖDÉSEK, CSÚNYA VISSZAESÉSEK A FELMÉRÉSEKHEZ KÉPEST.
A nagy visszatérő
A szlovák belpolitika utóbbi néhány évét joggal lehet kudarcosnak nevezni. 2018-ban sorsfordító események zajlottak az országban, akkor lett gyilkosság áldozata Ján Kuciák oknyomozó újságíró, és menyasszonya Nagymácsédon. Kuciák ekkor éppen egy, a kormány piszkos ügyleteivel foglalkozó cikken dolgozott, így joggal merült fel, hogy lehet-e köze a szlovák politikának a bűnesethez. A közvélemény azonnal hatalmas felháborodással reagált, amelybe belebukott az országos rendőrfőnök, a belügyminiszter, majd Robert Fico miniszterelnök is. A brutális gyilkosság azóta is a közbeszéd tárgya és meghatározó a politikai életben.
SOKAN EKKOR AZT GONDOLTÁK, HOGY A SMER-SD VEZETŐJÉNEK BEFELLEGZETT, VÉGE A POLITIKAI KARRIERJÉNEK. AZTÁN ELTELT ÖT, POLITIKAI VITÁKKAL, LEMONDÁSOKKAL, KOALÍCIÓS VESZEKEDÉSSEL ÉS KORRUPCIÓS ÜGYEKKEL MEGTELÍTETT ÉV, ÉS ROBERT FICO VISSZATÉRT.
Az ő személye foglalkoztatta messzemenőkig a legjobban a nemzetközi sajtót, aminek meg is volt az oka. Pártjából a 2020-as választási vereséget követően kivált a Hlas nevű, szintén baloldali formáció, régi vetélytársa, Peter Pellegrini vezetésével. Sokáig úgy tűnt, ők teljesen átvehetik a Smer-SD helyét, vezették is a szlovák közvélemény-kutatásokat. A koronavírus-járvány azonban páratlan lehetőséget nyújtott a volt miniszterelnöknek, és oltásellenes üzenetekkel képes volt visszatérni a köztudatba. A baloldali populista politikus meglovagolta üzeneteiben az összeesküvés-elméleteket, illetve kezdett felvenni egy Orbán Viktor politikájához nagyon hasonló hangnemet. Egyik fő ígérete például, hogy leállítja a szlovák fegyverszállításokat Kijevnek. A nyugatiak ezt veszélyesnek tartják, mivel attól tartanak, hogy Szlovákia csak az első dominó lehet, és egyre többen fordulnak el Ukrajnától, illetve ütnek meg kritikus hangnemet Brüsszellel.
A Politico szerint azonban nem kell annyira tartani egy esetleges Fico győzelemtől. Egyrészt az, hogy Ukrajnának nem fog több fegyvert küldeni Szlovákia, nem jelent hatalmas érvágást Kijevnek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szlovák hadiraktárak kiürültek, jóformán minden nélkülözhető eszközt már átadtak az ukránoknak. A másik hangzatos ígérete, amely szerint az országot kelet felé fordítja, azért sem reális, mert közben gazdasági növekedéssel is kampányol. Szlovákia a rendszerváltás utáni nagy gazdasági fellendülése a 2010-es évek közepére kifulladt, és az egyre rosszabb államháztartási mutatók helyreállításához Ficonak szüksége lesz Brüsszel pénzére is. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a rendkívül széttöredezett szlovák politikában egy olyan párt is győzelmet tud szerezni, amely körülbelül 20%-ot ér el a választásokon. Ez pedig azt jelenti, hogy Fico sokpárti koalícióra kényszerül győzelme esetén, ami várhatóan további instabil éveket jelent a szlovák politikában.
FICO EGY MÓDON TUDNA BORSOT TÖRNI A NYUGATI HATALMAK ORRA ALÁ: HOGYHA MEGTAGADNÁ A SZLOVÁK TERÜLETEN ÁTHALADÓ FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOKAT UKRAJNA FELÉ. EZZEL VISZONT BIZONYOS, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HARAGJÁT IS KIVÍVNÁ.
De mi a helyzet a magyarokkal?
Gyászosan fest a magyar formációk számára a helyzet napokkal a voksolások előtt. A három magyar pártból kettőnek egyetlen alkalommal sem tulajdonítottak reális lehetőséget, hogy egyáltalán megközelítsék a bejutáshoz szükséges 5%-ot. Sokkal nagyobb esélye mutatkozott korábban erre a Szövetség nevű pártnak, most azonban már csak 3% körül mérik a szervezetet. A legtöbb szakértő szerint a szlovákiai magyarság egy része elutasító azzal, hogy a Szövetség erős kapcsolatokat ápol Budapesttel, több magyar kormánypolitikus is megszólalt a szervezet érdekében. A legtöbben attól tartanak, hogy bejutás esetén ez azt jelentené, hogy Orbán Viktornak túlzott befolyása lenne a helyi politikai élet alakulásába. Emiatt vált ki a két, mindössze 1% környékére mért magyar párt is a szervezetből. A másik félelem, hogy amennyiben bejutna, akkor várhatóan a Smerrel lépne koalícióra a magyar szervezet, ami szintén visszás számos szavazó szemében. Emiatt a magyar kisebbség szavazatai egyre inkább elaprózódnak, és sokan inkább egy nagyobb szlovák pártra voksolnak. Emiatt meglehet, hogy 2020 után 2023-ben sem lesz szlovákiai magyar párt képviselője Pozsonyban.
SOKAK SZERINT AZ EGYETLEN LEHETŐSÉGE A SZÖVETSÉGNEK A PARLAMENTBE JUTÁSHOZ AZ LENNE, HA NAGYON ALACSONY MARADNA A RÉSZVÉTEL, AMI MIATT ERŐSEBBEN TUDNÁNAK SZEREPELNI SZOMBATON.
Akkor mi az, ami biztos?
Szinte semmi. A szlovák politikai életre egyébként is az a jellemző, hogy nagyon turbulensen változnak a dolgok, ezért nagyon nehéz bármit is megjósolni. Van azonban néhány dolog amiben biztosak lehetünk:
- Sokpárti koalíciós kormányzás következik: a rendkívül széttagolt vezetés elé néznek a szlovákok, várhatóan további vitás esetekkel. Akár a baloldali populista formációk is szövetségre léphetnek a szélsőjobboldali pártokkal, de a jobbközép pártok a liberális PS-sel összefogva helyzetbe kerülhetnek. Az bizonyos, hogy mindkét verzió esetén legalább három, de inkább négy vagy akár ötpárti összefogásra lenne szükség a kormány megalakításához. Az előző ciklus már megmutatta, hogy milyen veszélyeket rejt az, amikor ennyien vannak a kormánykoalícióban, most is várhatóak kényelmetlen helyzetek.
- Magyar etnikai párt érdekképviselete nélkül marad a magyar kisebbség Pozsonyban: szinte csoda kellene ahhoz, hogy a magyar politikai formációk bármelyike bejusson a szlovák parlamentbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen érdekképviselet nélkül maradnak a magyarok, ugyanis egyre több hagyományos szlovák párt kezdett foglalkozni a magyarság helyzetével a törvényhozásban.
- Búcsúzik Marian Kotleba Pozsonytól: a Mi Szlovákiánk Néppárt szélsőjobboldali formáció két ciklust követően távozik a szlovák törvényhozásból. A két ciklus alatt mindvégig ellenzéki szerepkörben volt, mostanra azonban elfogyott a támogatottsága. A szavazói nagy része az SNS és a Republika nevű szlovák nacionalista formációhoz vándorolt, így vélhetően ők fogják majd a hasonló szemléletű politikát folytatni a szlovák parlamentben, mint amilyet korábban Kotleba képviselt.
portfolio
