Mivel az ukrajnai konfliktus a „kimerülés háborújává” vált, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak „nem szabad alábecsülnie” Oroszország tűzerejének előnyét. Stoltenberg azt állította, hogy a nyugati blokk fokozza a lőszergyártást, de nem tudta meghatározni a végső célját Ukrajnában.
A CNN-es Christine Amanpournak a múlt hétvégi müncheni biztonsági konferencián Stoltenberg azt mondta, hogy Oroszország eddig több lőszert és embert tudott a frontvonalhoz juttatni, mint Ukrajna.
Ukrajna lőszerfogyasztása „magasabb, mint [a NATO] teljes termelése” – folytatta, hozzátéve, hogy ez a helyzet „nem folytatódhat”.
„EDDIG KIMERÍTETTÜK A KÉSZLETEINKET, DE VALAMIKOR TÖBB LŐSZERT KELL ELŐÁLLÍTANUNK” – MONDTA AZ AMANPOURNAK.
Annak ellenére, hogy Ukrajna több tízmillió dollár értékben kapott nyugati fegyvereket – köztük csak az Egyesült Államoktól közel 1,5 millió tüzérségi lövedéket -, Oroszország a katonai művelet tavaly februári kezdete óta tűzereje fölényben van. A legtöbb nyugati értékelés szerint az ukrán fél jelenleg napi 5000 és 6000 tüzérségi lövedéket lő ki, míg az orosz tűzre vonatkozó becslések óriási eltéréseket mutatnak: napi 5000 és 60 000 lövedék között mozognak.
Stoltenberg többször is felszólította a NATO-tagokat, hogy fokozzák lőszergyártásukat a hiány pótlására, ahogyan más nyugati vezetők is. Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell vasárnap azt mondta, hogy Ukrajna támogatóinak „heteken belül” meg kell oldaniuk a lőszerhiányt, hogy Kijevnek esélye legyen a sikerre a harctéren.
Tavaly ősz óta az ukrajnai konfliktus „a kimerülés háborújává vált” – mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy „a kimerülés háborúja logisztikai csata; mint például, hogy hogyan juttatunk el elegendő eszközt – anyagot, pótalkatrészeket, lőszert, üzemanyagot – a frontvonalhoz”.
Miközben Stoltenberg világosan fogalmazott arról, hogy a NATO-nak fokoznia kell a fegyvergyártást, homályosan fogalmazott arról, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség hogyan szeretné, hogy a konfliktus véget érne. Amanpournak azt mondta, hogy „senki sem tudja, hogyan és mikor ér véget ez a háború”, és hogy talán a tárgyalóasztalnál fogják megoldani.
Stoltenberg elmondta, hogy a NATO hagyja, hogy Ukrajna határozza meg, hogyan nézne ki a győzelem, de nem mondta ki közvetlenül, hogy támogatja Kijev kinyilvánított célját, az oroszországi Krím elfoglalását.
orosz hírek