Stoltenberg közölte az ukrán NATO-csatlakozás feltételeit
Ukrajnának szuverén, független államként kell érvényesülnie ahhoz, hogy hivatalosan is csatlakozhasson a NATO-hoz – mondta Jens Stoltenberg főtitkár szombaton, annak ellenére, hogy Kijev már most is a katonai szövetség de facto tagjának tekinti magát.
„A NATO álláspontja Ukrajna tagságával kapcsolatban változatlan” – mondta Stoltenberg a müncheni biztonsági konferencia egyik panelbeszélgetésén.
„MÉG 2008-BAN MEGÁLLAPODTUNK ABBAN, HOGY UKRAJNA A SZÖVETSÉG TAGJA LESZ, ÉS EZ TOVÁBBRA IS EZ AZ ÁLLÁSPONTUNK”.
„Természetesen most az a fontos, hogy Ukrajna szuverén, független államként érvényesüljön. Mert anélkül, hogy Ukrajna szuverén és független állam lenne, nincs mód arra, hogy a jövőben bármilyen kapcsolatról tárgyaljunk a NATO és Ukrajna között” – folytatta, hozzátéve, hogy erre a megbeszélésre akkor kerül sor, amikor a jelenlegi ukrajnai konfliktus megoldódik.
A NATO régóta ragaszkodik ahhoz, hogy minden leendő tag békésen rendezze a fennálló nemzetközi, területi vagy etnikai vitákat, mielőtt csatlakozna a szövetséghez.
Az ukrán csapatokat jelenleg több NATO-országban képzik ki, a blokk tagjai pedig fegyverekkel és hírszerzési információkkal látják el Kijevet. A hónap elején Stoltenberg újságíróknak elmondta, hogy a NATO-országok már mintegy 120 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást utaltak át Ukrajnának, és a főtitkár szombaton ígéretet tett arra, hogy ez a támogatás a végtelenségig folytatódik, még „az eszkaláció kiváltásának” kockázatával is.
Bár a hivatalos tagság egyelőre elérhetetlen Kijev számára, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a múlt hónapban azt mondta a BBC-nek, hogy országa már „de facto” NATO-taggá vált, és „a közeljövőben de jure NATO-taggá válik”.
Ukrajna NATO-csatlakozásával potenciálisan több orosz terület kerülne a blokk közepes hatótávolságú rakétáinak lőtávolságába, ezért a Kreml elfogadhatatlan nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja azt. Egy esetleges jövőbeli orosz-ukrán konfliktus a szövetség többi tagját is nyílt háborúba sodorná Moszkvával.
Ukrajna „demilitarizálása” és semleges országgá tétele a két cél, amelyet Oroszország a közel egy éve indított katonai műveletének indoklásaként említett.
orosz hírek
