Az Európai Bizottság gyökeresen átalakítaná a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés szerkezetét. A tervezet szerint a felzárkóztatási és agrártámogatások relatív súlya csökkenne, miközben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapna a versenyképesség, az innováció és a védelem. A változások Magyarország számára is komoly tétet jelentenek: egyes ágazatok új lehetőségekhez juthatnak, másoknak viszont jóval erősebb versenyben kell majd helytállniuk. A Pénzcentrumnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Sasvári Marcell, a Portfolio elemzője értékelte, kik lehetnek az új uniós költségvetés nyertesei és vesztesei.
Az Európai Bizottság bemutatta a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés, vagyis a többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) tervezetét. A közel 2 ezermilliárd eurós csomag nemcsak arról dönt, hogy mire költ az Európai Unió a következő hét évben, hanem arról is, hogy mely ágazatok, vállalkozások és tagállamok számíthatnak több, illetve kevesebb uniós forrásra.
Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet már nem képes megfelelően kezelni az elmúlt években kialakult kihívásokat. Az orosz-ukrán háború, a romló európai versenyképesség, az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott technológiai verseny, az energiafüggetlenség és a mesterséges intelligencia térnyerése olyan területek, amelyek nagyobb közös uniós finanszírozást igényelnek.
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen átalakítaná az uniós támogatások szerkezetét. A jelenlegi, sok különálló program helyett kevesebb, nagyobb finanszírozási keretet hoznának létre, miközben a tagállamok úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek alapján használhatnák fel a források jelentős részét. A Bizottság szerint ez egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a források felhasználását, a kritikusok ugyanakkor attól tartanak, hogy csökkenhet az átláthatóság, és nehezebb lesz nyomon követni az egyes szakpolitikai célokra jutó támogatásokat.
Kik lehetnek a következő hét év nyertesei?
Az új prioritások alapján több ágazat is kedvezőbb helyzetbe kerülhet.
A legnagyobb nyertesek között emlegetik
- a védelmi ipart,
- mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat,
- félvezetőipart,
- kutatóintézeteket és egyetemeket,
- kibervédelmi fejlesztéseket,
- valamint a stratégiai energiaipari beruházásokat.
Magyarország számára ez azt jelentheti, hogy azok a vállalkozások kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek innovációval, digitalizációval, hadiipari beszállítással vagy magas hozzáadott értékű technológiai fejlesztésekkel foglalkoznak.
A hagyományos támogatások körül várható a legnagyobb vita
Miközben új prioritások jelennek meg, sok tagállam attól tart, hogy kevesebb pénz juthat a hagyományos kohéziós és agrártámogatásokra. Magyarország számára ez különösen fontos kérdés. Az elmúlt években a hazai önkormányzatok, vállalkozások és mezőgazdasági szereplők jelentős részben ezekre a forrásokra támaszkodtak. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is meghatározó része marad a költségvetésnek, ugyanakkor a támogatások felhasználásának módja jelentősen átalakulhat.
Az ország számára kedvező lehet, hogy a magyar gazdaság több olyan ágazatban is erős, amelyek az új prioritások közé tartoznak. Ide sorolható az autóipar, az akkumulátoripar, a kutatás-fejlesztés, valamint egyes védelmi ipari beruházások. Ugyanakkor kérdés, hogy a kohéziós és agrárforrások átalakulása milyen hatással lesz a kevésbé fejlett régiókra, az önkormányzati beruházásokra és a mezőgazdaságra. Az is befolyásolhatja Magyarország pozícióját, hogy milyen feltételek mellett férhet hozzá az ország az uniós forrásokhoz.
Kemény politikai csata jöhet
A költségvetési vita már most megkezdődött. Németország, amely az EU legnagyobb nettó befizetője, túl nagynak tartja a Bizottság közel 2 ezermilliárd eurós javaslatát, és több száz milliárd eurós csökkentést sürget. Mivel a többéves pénzügyi keret elfogadásához valamennyi tagállam támogatása szükséges, hosszú és nehéz tárgyalások várhatók.
A Pénzcentrum megkeresésére több elemző is értékelte az eddigi költsgévetési tervezetet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a 2028-ban induló, közel 2000 milliárd eurós uniós költségvetés jelentős szerkezeti és forráselosztási változásokat hoz a jelenlegi ciklushoz képest. Az elemző úgy látja, hogy az átalakítás legfőbb oka az elmúlt években megváltozott geopolitikai környezet és az egyre élesebb globális verseny, amelyben Európa versenyképessége érezhetően romlott.
Az új költségvetés kialakításakor a döntéshozók olyan pénzügyi megoldásokat igyekeztek előnyben részesíteni, amelyek gyorsabbá és rugalmasabbá teszik a források elosztását. Ennek célja, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudjon reagálni a külső gazdasági és geopolitikai sokkokra.
– hangsúlyozta az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette: az egyik legfontosabb újítás a forrásfelhasználás egyszerűsítése és a különböző támogatási programok nagyobb fokú integrációja lehet, amely csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a rugalmasságot.
Hirdetés
Virovácz Péter szerint a költségvetés szerkezete is érdemben átalakul. Mint elmondta, az agrárszektorra és a kohéziós politikára jutó források aránya a teljes költségvetésen belül közel húsz százalékponttal csökken, miközben a biztonsági, védelmi és versenyképességi kiadások szerepe jelentősen felértékelődik. Az új költségvetés így már kevésbé a felzárkóztatásra, sokkal inkább a versenyképességre, az innovációra és a biztonságra helyezi a hangsúlyt. Az elemző szerint ennek elsősorban az Európai Unió keleti és déli tagállamai lehetnek a vesztesei, mivel ezek az országok eddig jelentős mértékben támaszkodtak a kohéziós és agrártámogatásokra.
Ezzel szemben azok az országok és gazdasági szereplők kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek erős kutatás-fejlesztési, technológiai, innovációs vagy védelmi ipari kapacitásokkal rendelkeznek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a kohéziós politika eredeti célja a régiók felzárkóztatása volt, és mivel az Európai Unió legutóbbi bővítése óta már több mint egy évtized telt el, felvethető, hogy a korábbi forráselosztási logika részben már meghaladottá vált.
Magyarország számára egyszerre jelenthet lehetőséget és kockázatot
Virovácz Péter szerint Magyarország számára kedvező fejlemény, hogy az új költségvetés kiemelten támogatná a magasabb hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységeket.
Hazánk csak akkor maradhat tartós növekedési pályán, ha sikerül növelni a hazai hozzáadott érték arányát, amelyhez az új uniós költségvetési keret érdemi támogatást nyújthat.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós és agrárforrások relatív súlyának csökkenése kedvezőtlen fejlemény Magyarország számára.
Az uniós támogatások önmagukban nem oldják meg a versenyképességi problémákat. Ezek a források csak akkor tudják érdemben segíteni a gazdaság fejlődését, ha megfelelő hazai strukturális reformok, valamint erősebb versenypiaci viszonyok társulnak hozzájuk.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a végső mérleg attól függ majd, hogy Magyarország mennyire lesz képes kihasználni az új versenyképességi prioritásokból adódó lehetőségeket.
Nem teljes irányváltás, inkább hangsúlyeltolódás
Virovácz megjegyezte ugyanakkor azt, hogy túlzás lenne teljes szemléletváltásról beszélni az EU tervezett költségvetésével kapcsolatban. Úgy véli, az új költségvetési tervezet számos olyan elemet megőriz, amelyek a korábbi ciklusokban is működtek, például az oktatás vagy a fenntarthatóság támogatását. Ugyanakkor olyan új prioritások is megjelentek, mint a mesterséges intelligencia vagy az európai védelmi képességek fejlesztése.
Az elemző szerint a legfontosabb változás nem egy-egy új szakpolitika megjelenése, hanem az, hogy az uniós költségvetés súlypontja fokozatosan a felzárkóztatásról a versenyképesség, az innováció, a stratégiai autonómia és a biztonság felé tolódik el.
Virovácz Péter elmondása alapján, az egyik legnagyobb nyertes a védelmi ipar lehet, de jelentős lehetőségek nyílhatnak a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fejlett ipari technológiák és az energetikai infrastruktúra fejlesztése előtt is.
A vesztesek között elsősorban azok a beruházások jelenhetnek meg, amelyek alacsony hozzáadott értéket teremtenek. Az elemző szerint nagyobb verseny várható a hagyományos regionális fejlesztési és infrastrukturális projektek esetében is, mivel az új költségvetési logika egyre inkább a termelékenységet és az innovációt javító beruházásokat részesíti előnyben.
A KKV-k számára is új lehetőségeket hozhat
A magyar kis- és középvállalkozások helyzetével kapcsolatban Virovácz Péter úgy fogalmazott, hogy a támogatási rendszer egyszerűsítése gyorsabb és kevésbé adminisztrációigényes forráslehívást eredményezhet. Szerinte ugyanakkor a jövőben azok a vállalkozások kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek képesek innovációs, digitalizációs, technológiai vagy energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatások tényleges elérhetőségét továbbra is befolyásolhatja az Európai Unió és Magyarország közötti intézményi együttműködés alakulása, ezért a kiszámítható szabályozási környezet a következő években is kulcsfontosságú marad.
Sasvári Marcell, a Portfolio elemzője szerint a legnagyobb újdonság, hogy a hagyományos agrár- és kohéziós támogatásokat tagállami „pénzes borítékokba”, az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Programokba (NRPP) szerveznék. A források felhasználásáról közvetlenül az Európai Bizottsággal kellene megállapodni, miközben a támogatások aránya csökkenne a teljes költségvetésen belül.
Az elemző szerint a legnagyobb új elem a több mint 400 milliárd eurós Versenyképességi Alap, amely a teljes költségvetés mintegy ötödét teheti ki. Ez elsősorban az innovációt, a technológiai fejlesztéseket és a védelmi képességek erősítését szolgálná.
Sasvári Marcell úgy látja, hogy az új rendszer egyik kockázata, hogy a magas hozzáadott értékű ágazatokban már most is erős nyugat- és észak-európai országok könnyebben használhatják ki az új forrásokat.
Az Európai Unió a jelenlegi geopolitikai helyzetben egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy elsősorban a felzárkóztatásra koncentráljon. A hangsúly a gyors növekedési potenciállal rendelkező innovatív beruházásokra helyeződik át.
Az elemző szerint a tervezet valóban jelentős szerkezeti változásokat tartalmaz, ugyanakkor nem szakít teljesen a korábbi költségvetési modellel. Bár a Bizottság egyszerűbb és rugalmasabb rendszert ígér, az agrár- és kohéziós támogatások politikai jelentősége miatt már a bejelentést követően engedményeket kellett tennie. Sasvári Marcell szerint ugyanakkor hosszabb távon indokolt, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a beruházások, amelyek valóban javítják Európa versenyképességét.
Magyarország számára egyszerre jelenthet lehetőséget és kihívást
Arra a kérdésre, hogy Magyarország nyerhet-e az új költségvetéssel, Sasvári Marcell azt válaszolta, hogy ez elsősorban azon múlik, mennyire sikerül alkalmazkodni az új prioritásokhoz. Szerinte az NRPP-rendszer nagyobb mozgásteret adhat a tagállamoknak saját fejlesztési stratégiájuk kialakítására, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent. A siker attól függhet, hogy a magyar gazdaság mennyire tud bekapcsolódni azokba az ágazatokba, amelyek az uniós támogatások új fókuszába kerülnek.
Az elemző szerint a Versenyképességi Alap négy fő területre koncentrál: a tiszta iparra és dekarbonizációra, a digitális technológiákra, az egészségiparra és biotechnológiára, valamint a védelemre és az űriparra. Ennek köszönhetően
- a mesterséges intelligencia,
- a félvezetőipar,
- a felhő- és kvantumtechnológia,
- a kiberbiztonság,
- az energiatárolás,
- az akkumulátorgyártás
és a tiszta ipari megoldások számíthatnak a legjelentősebb támogatásokra. A kutatás-fejlesztést továbbra is a Horizont Európa program finanszírozná, míg a Versenyképességi Alap a piacképes technológiák ipari bevezetését segítené.
Sasvári Marcell szerint az agrár-, vidékfejlesztési és kohéziós támogatások relatív súlya csökkenhet, miközben több korábban külön kezelt program ugyanabba a tagállami forráskeretbe kerül. Emellett a központilag elosztott kutatási és innovációs forrásoknál is élesebb verseny várható, ahol a fejlettségi különbségek helyett a technológiai kiválóság, a gyors növekedési potenciál és az uniós hozzáadott érték lesz a fő szempont.
A magyar kkv-knak is alkalmazkodniuk kell
Az elemző szerint a tervezett rendszer egyszerűbb pályázati szabályokat és könnyebb hozzáférést ígér, ugyanakkor a sikerhez továbbra is versenyképes üzleti modellekre lesz szükség.
Úgy véli, a magyar kis- és középvállalkozások elsősorban egyetemekkel, kutatóintézetekkel vagy nagyvállalatokkal közös konzorciumokban, illetve nemzetközi együttműködésekben tudják majd kihasználni az új lehetőségeket. Hozzátette, hogy a támogatások egy része várhatóan nem vissza nem térítendő forrásként, hanem hitel-, garancia- vagy tőkejellegű finanszírozásként lesz elérhető, ezért a jövőben még fontosabbá válik a valóban életképes és innovatív üzleti modellek kialakítása.
