Súlyos figyelmeztetést küldött a Nyugatnak a szerb elnök
A szerb elnök azzal vádolta Koszovó vezetőit, hogy hibrid háborút folytatnak Belgrád ellen, a Nyugat pedig szemet huny a dolog felett.
A szakadár Koszovó tartományban az elmúlt közel negyed évszázad legsúlyosabb feszültségét éljük
— fogalmazott Alekszandar Vucsics szerb elnök.
Vucsics azzal vádolta a Nyugatot, hogy elnézi a szerbek elleni legutóbbi erőszakos fellépést, amelyet „az önjelölt köztársaságban” élő albánok indítottak el.
Vucsics vasárnap azt mondta:
Szerbia ellen hibrid háború folyik, és a nyugati országok engedélyezik a szerbek lelövését és bántalmazását.
A szerb elnök a továbbiakban úgy jellemezte a térségben kialakult helyzetet, mint „az elmúlt 24 év legösszetettebb helyzetét”, ahol a szerb etnikumúakat „súlyos támadások érik”.
Vucsics ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a „béke megőrzése érdekében”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Belgrád „nem fogja megengedni a további zaklatást és a szerb nép életének veszélyeztetését”.
A szerb államfő követelte, hogy a pristinai hatóságok engedjék szabadon a közelmúltban őrizetbe vett ártatlan szerbeket, és vonják ki különleges erőiket a többségében szerbek lakta észak-koszovói területekről. Vucsics egyben felszólította Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy hívja vissza az albán nemzetiségű polgármestereket, akiket a helyi szerb közösség szerint több településen is hamis választások eredményeként ültettek pozícióikba.
Vucsics elutasította Josep Borrell, az EU vezető diplomatája által tett javaslatot is, hogy találkozót tartsanak közte és Kurti között. A szerb államfő szerint országa már túl sok engedményt tett, és nem hajlandó további tárgyalásokra.
A szerb elnök szerdán azzal vádolta a koszovói hatóságokat, hogy háborút akarnak provokálni, miután „a szakadár tartomány” lezárta a határt minden szerb jármű előtt, és több prominens szerbet őrizetbe vett.
Kurti egy nappal azután hozta meg az intézkedéseket, hogy a szerb biztonsági erők őrizetbe vettek három koszovói rendőrt. Míg Pristina ragaszkodott ahhoz, hogy Koszovóból rabolták el őket, Belgrád azzal érvelt, hogy a trió szerb területre lépett át.
Az Európai Bizottság is „pénzügyi és politikai következményekre” figyelmeztette Koszovót, hacsak Kurti kormánya nem tesz érdemi erőfeszítéseket az eszkaláció megfékezésére.
Az erőszak azután lángolt fel, hogy Pristina önkormányzati választásokat tartott a régió északi részén, amelyeket a túlnyomórészt szerb lakosság többsége bojkottált.
Ennek ellenére a koszovói hatóságok megpróbálták erőszakkal beiktatni a négy albán nemzetiségű polgármestert, akik a szavazáson győzelmet arattak.
Brüsszel kezdetben elismerte a vitatott eredményeket, de aztán új szavazást és a koszovói rohamrendőrség kivonását követelte a területről.
Forrás: Origo
