Az afganisztáni összeomlás által okozott láncreakció következményei egyre látványosabban hatnak Európára is. Az országban továbbra sem uralkodik béke, és a tálibok uralma alatt megerősödni látszanak többek közt az al-Kaida, valamint az Iszlám Állam terrorszervezetek helyi csoportjai. Miközben pedig a Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ főigazgatója arra figyelmeztetett, jövőre kétszázezer afgán menedékkérőre lehet számítani, ezzel megismétlődhet a 2015-ös menekülthullám, addig a nyugat-európai államok hozzáállása mit sem változott: nemrégiben tizenöt uniós tagállam negyvenezer bevándorló betelepítéséről egyezett meg.
Tizenöt uniós tagállam döntött úgy csütörtökön Brüsszelben, hogy negyvenezer afgán menekültet fogad be. Az AFP francia hírügynökség szerint Németország vállalta a többségüket, huszonötezer menekültet. Hollandia összesen háromezer-százötvenkilenc afgánt fogad be, Spanyolország és Franciaország pedig egyenként mintegy kétezer-ötszázat, a többiek ennél kevesebbet. Egyelőre nem világos, mikor telepítenék át az embereket, a Reuters hírügynökség azonban úgy értesült, 2022 végéig kell teljesíteni a betelepítési ígéreteket. Az amerikai csapatok kaotikus afganisztáni kivonása nyomán huszonnégy uniós tagállam huszonnyolcezer afgán menekültet fogadott be. Főleg olyan emberekről van szó, akik korábban a dél-ázsiai országban állomásozó külföldi erőket szolgálták, illetve egyéb okok miatt kellett tartaniuk a tálibok megtorlásától – írja a Magyar Nemzet.
Úgy vélem, ez a szolidaritás lenyűgöző megnyilvánulás – értékelte a megállapodást Ylva Johansson uniós belügyi biztos, aki szerint az afgánok betelepítése ellenőrzött keretek között mehet végbe, csökkentve az illegális bevándorlás mértékét.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nemrég felszólította az Európai Uniót, hogy öt éven belül biztosítson menedéket negyvenkétezer-ötszáz afgán menekültnek, a legtöbb tagállam azonban elutasította ezt. Az intézmény adatai szerint a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta nyolcvanötezer afgán menekült hagyta el hazáját, és nagy esély van arra, hogy a menekülthullám hamarosan Európát is eléri. Michael Spindelegger, a Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ főigazgatója arról számolt be a pénteki budapesti migrációs konferenciát követően, hogy jövőre kétszázötvenezer afgán menedékkérőre lehet számítani, s ezzel a hullámmal mások is megpróbálkozhatnak Európába jutni.
Hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2015-ben, amit meg kell előzni – tette hozzá Spindelegger. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián hangsúlyozta, a migráció további erősödésének biztonsági, civilizációs és egészségügyi kockázatai is vannak.
Az Európai Uniónak meg kellene védenie magát, és nem még nagyobb bajt hoznia az európai emberek fejére– fogalmazott.
A folyamatosan romló afganisztáni helyzet szintén arra enged következtetni, a jövőben tömegek hagyhatják el az országot. Úgy tűnik, a tálib vezetés igyekszik eleget tenni a nemzetközi közösség terrorellenes követeléseinek, az utóbbi három hónapban az Iszlám Állam helyi ágának csaknem hétszáz fegyveresét tartóztatták le. Zabibullah Mudzsáhid tálib szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Iszlám Állam már nem jelent nagy veszélyt Afganisztánban, ugyanakkor csütörtökön arról számolt be a sajtó, hogy a terrorszervezet vállalt magára egy nagyobb támadást a Kabultól nem messze lévő Dzsalálábádban. Nemrégiben Frank McKenzie amerikai tábornok is arra figyelmeztetett – ahogyan azt korábban szakértők is jósolták –, hogy az al-Kaida terrorszervezet afganisztáni ága megerősödhet.
A tél közeledtével pedig még nagyobb, egymillió áldozattal járó humanitárius válságot jósolnak a civil szervezetek. Az ENSZ szerint a térségben kilencmillió embert fenyeget éhínség.
Forrás: Magyar Nemzet, PS