Jó nagy profitot ért el a svájci jegybank az első fél évben, ezúttal az amerikai részvények árfolyam-emelkedésén kaszáltak nagyot. Az elmúlt években ugyanis hatalmasra duzzadt a Svájci Nemzeti Bank tartaléka és ennek egy jó részén részvényeket vásárol, s így lassan nagyobb tulajdonossá válik a tőzsdei cégekben, mint a világ leggazdagabb állami vagyonalapjai.
Asvájci jegybank (SNB) több, mint 43 milliárd frank nyereséget hozott össze az első félévben, a nagyjából 47 milliárd dollárnak megfelelő nyereség jelentős része pedig nem másból, mint az amerikai részvényeken elért árfolyamnyereségből származott. Ezzel a Svájci Nemzeti Bank (SNB) tartalékainak nagysága története során először 1 billió frank fölé emelkedett.
Ez olyan hatalmas vagyon, amellyel már felveszi a versenyt a világ legnagyobb vagyonalapjaival. (Ez az összeg egyébként a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak nagyjából a harmincszorosának felel meg).
Ez a tartalék a Financial Times összehasonlítása szerint már összemérhető Kína állami vagyonalapja, a Kínai Befektetési Társaság által kezelt portfólióval, de a világ egyik legnagyobb ilyen intézménye, a norvég Állami Nyugdíjalap 1300 milliárd dolláros eszközállományával is. Sőt, nagyobb, mint az alpesi ország egy éves, valamivel több, mint 820 milliárd dolláros bruttó hazai terméke. Persze ez az alap különbözik a felsorolt intézményektől annyiban, hogy az ország unortodox monetáris politikájának terméke.
Vannak más jegybankok is a világban, amelyek hatalmas tartalékokat halmoztak fel az évek során, azonban a svájcit méretén felül az teszi különlegessé, hogy ennek a tartaléknak a negyedét nem államkötvényekbe és más kockázatmentesnek tekintet eszközökbe, hanem külföldi részvényekbe fekteti.
A hatalmas tartalék kiépítésében döntő szerepe van annak, hogy 2015-től kezdődően az SNB agresszívan interveniál a nemzetközi devizapiacon, frankot ad el más devizákkal szemben, hogy ezzel enyhítse a svájci pénzre nehezedő felértékelődési nyomást, illetve nagy tételben vásárol külföldi pénznemekben denominált értékpapírokat. A nyomás azonban ennek ellenére sem enyhül, mivel az ultra alacsony kamatok és a Fed, az Európai Központi Bank (ECB) és más jegybankok által alkalmazott kvantitatív lazítási programok közepette folyamatos a kereslet a biztonságos menedéknek számító svájci deviza iránt.
Az elmúlt öt évben a frank a dollárral szemben 6,5, az euróval szemben pedig 1,5 százalékkal értékelődött fel az intervenciók ellenére. Eközben az Egyesült Államok hivatalosan is árfolyam-manipulátornak minősítette Svájcot a folyamatos jegybanki beavatkozások miatt.
A külföldi részvények vásárlása mára oda vezetett a brit lap szerint, hogy olyan társaságokban vált az SNB az egyik legnagyobb külföldi részvényessé, mint az Apple, a Facebook és a Microsoft. Ez most be is jött a jegybanknak, hiszen az emelkedő részvényárfolyamok és osztalékok sikeresen ellensúlyozták a 11,8 milliárd frankos kötvénypiaci veszteséget az első fél évben.
A bank közleményben hívta fel ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az első fél éves profit nem jelent garanciát az egész éves jó teljesítményre. Ráadásul a nagy nyereség miatt nőhet is a nyomás a bankon, hogy abból osszon vissza valamennyit a svájci költségvetésnek. Januárban arról döntöttek, hogy a svájci jegybank megemeli azt a maximális összeget, amelyet osztalék formájában kifizethet. Ez 4 milliárd frankról 6 milliárd frankra nőtt. Ennél többet nem szerettek volna a jegybanknál arra hivatkozva, hogy a befektetési portfólión elérhető nyereség nagysága egyáltalán nem stabil és a magas tartalékokra szükség van, ha a piacok ellenük dolgoznak és meg kell őrizni a frank stabilitását.
Az SNB célja elsődlegesen természetesen nem a profittermelés, hanem a frank stabilitásának a biztosítása, amihez akár a nagy tartalékok egy részére a jövőben szükség is lehet, ha Amerikában és Európában egyszer emelkedni kezdenek a kamatok és a frank kevésbé lesz vonzó a külföldi befektetők számára. Az SNB egyébként abban is különbözik a többi jegybaktól, hogy részvényei be vannak vezetve a svájci tőzsdére, árfolyamuk idén eddig 16 százalékkal emelkedtek.
Forrás: napi.hu