Dermesztő hírek érkeztek a NATO-csatlakozás előtt álló Svédországból, amellyel kapcsolatban sem a magyar, sem a török törvényhozás még nem hozott határozatot. Carl-Oskar Bohlin polgári védelemért felelős miniszter 2024. január 7-én az éves Folk och Försvars konferencián figyelmeztetett:
SVÉDORSZÁG BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL HÁBORÚBA LÉPHET OROSZORSZÁGGAL.
A helyzet súlyosságára – összhangban a NATO-csatlakozás kérdésével – Tobias Bilstrom külügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor kijelentette: a katonai-védelmi szövetséghez való csatlakozás a svéd biztonságpolitika legfontosabb változását jelentheti, mivel elmozdulást jelent a két évszázados semlegességi politikától. Svédország azt követően döntött egyoldalúan – szemben Magyarországgal, ahol eltérő biztonságpolitikai környezetben, békeidőben, népszavazáson kérdezték meg a magyar embereket a csatlakozásról – az ország csatlakozásáról a szervezethez, hogy Oroszország definíciója szerint „különleges katonai hadműveletet” indított Ukrajna területén, közismertebb módon, kitört az orosz-ukrán háború.
Oroszország belátható időn belül komoly fenyegetést jelent Svédország és Európa biztonságára nézve
– mondta Bilstrom, aki hozzátette: STOCKHOLMNAK „REALISZTIKUSAN” KELL A KÉRDÉSHEZ HOZZÁÁLLNIA ÉS FEL KELL KÉSZÜLNIE A NYÍLT KONFRONTÁCIÓRA MOSZKVÁVAL.
Pal Jonson védelmi miniszter, csatlakozva az elhangzottakhoz, kifejtette, szerinte – dacára annak, hogy Svédország nem rendelkezik földrajzi határokkal Oroszországgal – a háború átterjedhet Svédországra, valamint Ukrajnát „Európa pajzsának” nevezte a háborúban. Ulf Kristersson miniszterelnök pedig bejelentette,
SVÉDORSZÁG 800 KATONÁT FOG TELEPÍTENI LETTORSZÁGBA, HOGY MEGERŐSÍTSÉK A 2000 FŐS KANADAI VEZETÉSŰ NATO-KONTINGENST A BALTI ÁLLAMOKBAN.
Továbbá Kristersson „ütőkártyának” nevezte, hogy békeidőben atomfegyvereket telepíthetnek a skandináv államba.
Forrás: origo