Hat nőt gyilkoltak meg Svédországban mindössze öt hét alatt. Az életkor, a társadalmi státusz, a halál körülményei a legtöbb esetben eltérőek. Mindössze egy közös van a hat esetben: mindig olyan férfi gyilkolt, akivel az áldozat “közeli kapcsolatban” állt – összegezte a BBC.
Két gyilkosság ráadásul fényes nappal történt: az egyik egy déli kisváros központjában, a másik egy állomáson Linkopingban, amit a déli régió egyetemi fővárosának tartanak.
A főváros sem biztonságosabb. Egy nőt Stockholm külvárosában késeltek meg egy bérházban, ahol négy gyermekével lakott. Noha a cikk – természetesen – nem tér ki rá, kik élnek arrafelé, mindössze “alacsonyjövedelmű és státuszú” környékként emlegeti a régiót, ám az európai nagyvárosi tendenciákat ismerve megtippelhető, milyen etnikumok lakják a peremvidéket.
2020-ban 15 százalékkal nőtt a nők ellen elkövetett erőszak az előző évihez képest. Mindezt egy deklaráltan feminista kormány alatt. A BBC szerint ez “meglepő”, hiszen Svédországot évek óta az “egyik legbiztonságosabb országként” tartják számon, ami élen jár a “nemek közti egyenlőség” tekintetében is. Sajnos a lap nem részletezi, mégis kik tartják biztonságosnak azt az államot, ami élmezőnyben jár a nők ellen elkövetett erőszakok tekintetében. Ezek a tendenciák ráadásul éppen az egyre jelentősebb bevándorlással párhuzamosan erősödtek meg. Bizonyára véletlen.
Nem lát összefüggést a dolgok között Marta Stenevi sem, aki a nemek közti egyenlőségért felelős miniszteri pozíciót tölti be a kormányban. Ő azt mondta, egyáltalán nem lepték meg a gyilkosságok. Mint fogalmazott:
“Svédországban továbbra is olyan társadalomban élünk, ahol elnyomják a nőket”.
Noha a grafikon alapján 2014-től kezdve drasztikusan emelkedik a nők elleni erőszak, a Stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem mégis egy olyan tanulmányt tett közzé, mely szerint “valószínű”, hogy a járvány által kiváltott társadalmi és gazdasági feszültségek felelősek a bántalmazásokért.
Mindezt úgy, hogy Svédországban nem is igazán vannak korlátozások és lezárások.
Noha a svéd rendőrség nem tarthatja nyilván a bűnelkövetők származását, a BBC mégis rámutat, a bíróságon elítélt bántalmazók “nem elhanyagolható része” első ránézésre is inkább afrikainak, vagy közel-keletinek tűnik, semmint őshonos svédnek.
Marta Stenevi, a nemek közti egyenlőségért felelős miniszter ezzel kapcsolatban ki is fejezte aggodalmát, amiért “szélsőséges”, bevándorlásellenes pártok “megpróbálják összemosni a migrációt a nők ellen elkövetett erőszakkal”.
Szerinte a baj elsősorban a fehér férfival van. Mint fogalmazott: a nők elleni erőszak mélyen gyökerezik a svéd társadalomban.
Azt pedig a Svéd Bűnmegelőzési Tanácstól tudjuk, csupán azért állítanak elő több migránst nők elleni erőszak miatt, mert a kiváltságos helyzetű, rasszista svéd nők nagyobb valószínűséggel jelentik fel az idegeneket.
Egy nevét és arcát nem vállaló 25 éves nő nem igazán lepődött meg azon, hogy a bántalmazások elszenvedői jelentős részben bevándorlókkal ápoltak intim kapcsolatot. Mint mondta:
“Azok, akik ezen a környéken élnek, egyszerűen nem akarják elfogadni a svéd törvényeket.”
Egy fleminsgsbergi nő is hasonlóan vélekedett:
“Ha este 9 után miniszoknyában kimész az utcára, meg fognak erőszakolni.”
Egy 28 éves feminista szerint ezek a nők csak bűnbakot keresnek:
“Ennek semmi köze ahhoz, ki honnan jött. Egy nő nincs biztonságban egy férfi mellett, aki veri őt, származzon az Afrikából, Svédországból, vagy bárhonnan.”
Kiemelt képünk illusztráció
Forrás: Magyar jelen