Szabotázs történhetett a NATO-nal?

Órákkal azután, hogy két kommunikációs kábelt megszakítottak a Balti-tengeren, 30 NATO-hajó és négyezer katonai alkalmazott vonult ki Észak-Európa egyik legnagyobb haditengerészeti gyakorlatára – írja a Reuters.

A 12 napos „Fagyos szelek” elnevezésű gyakorlat része volt annak a törekvésnek, hogy a transzatlanti védelmi szövetség fokozza az infrastruktúra védelmét azokon a vizeken, amelyeken a globális hajóforgalom 15 százaléka zajlik, és amelyeket egyre inkább támadhatónak tartanak – számol be a Reuters.

A Balti-tenger nyolc NATO-országgal és Oroszországgal határos. A viszonylag sekély tengerfenéken húzódó mintegy 40 távközlési kábelt és kritikus fontosságú gázvezetéket érintő lehetséges szabotázs legalább három alkalommal történt 2022 óta, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát.

„A NATO fokozza a járőrözést, a szövetségesek olyan innovatív technológiákba fektetnek be, amelyek segíthetik ezen eszközök jobb védelmét” – mondta Arlo Abrahamson parancsnok, a NATO Szövetséges Tengerészeti Parancsnokságának szóvivője.

Az a könnyedség, amellyel egy hajó horgonya átvághatja a kábelt, valamint a gyakran veszélyes tengeri körülmények szinte lehetetlenné teszik az ilyen incidensek tényleges megelőzését.

A gyakorlat harmadik napján Beata Król, a német haditengerészet parancsnoka megpróbált víz alatti drónt indítani a Weilheim nevű bányamentesítési hajóról, hogy a téli viharban ellenőrizze a tengerfeneket.

Miután 30 perces késéssel indították el, a drón lefagyott, és nem tudott működni.

„Az elemek kihűltek” – mondta vállat vonva, miközben várta, hogy a berendezés felmelegedjen.

Miután a NATO éveken át a második világháború idejéből származó aknákat robbantott a Balti-tenger fenekén, hathajós aknakereső flottáját most arra használja fel, hogy a gyanús víz alatti tevékenységet is megfigyelje, a hajótestre szerelt szonárral, amely a tengerfeneket pásztázza, a víz alatt képeket és videókat készítő drónokkal és speciális búvárokkal.

De a hatáskörök még mindig korlátozottak.

„Mi egy védekező szövetség vagyunk, így a kiképzéssel és a gyakorlatokkal – a víz alatti infrastruktúrával kulcsfontosságú területeken is – inkább jelenlétet mutatunk és megelőzünk, mintsem aktívan beavatkozunk” – mondta Król.

A kábelek károsodásának okait nehéz meghatározni.

Biztonsági források szerint a Yi Peng 3 kínai ömlesztettáru-szállító hajó, amely november 15-én hagyta el az oroszországi Uszt-Luga kikötőjét, volt felelős azért, hogy november 17. és 18. között a svéd gazdasági vizeken elvágta a két tenger alatti kábelt, mivel horgonyát a tengerfenékre húzta.

Hétfőn a dán gazdasági vizeken állt, és a NATO-tagországok haditengerészeti hajói figyelték, miután Svédország felszólította, hogy térjen vissza, hogy kivizsgálják. Egyes politikusok szabotázzsal vádolták, de egyetlen hatóság sem mutatott bizonyítékot arra, hogy cselekedetei szándékosak lettek volna.

Kína kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani a vizsgálatban, míg szövetségese, Oroszország tagadta, hogy köze lenne a balti infrastruktúrával kapcsolatos incidensekhez.

Az eset hasonló egy tavalyi incidenshez, amikor a New Polar Bear kínai hajó megrongált két, Észtországot Finnországgal és Svédországgal összekötő kábelt, valamint egy Észtország–Finnország gázvezetéket. Kína hasonló ígéreteket tett a segítségnyújtásra, de a hajót nem állították meg, és egy év elteltével a finn és észt nyomozók még nem tudtak következtetéseket levonni.

A kábelek károsodása nem új keletű. A brit székhelyű Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság szerint évente világszerte mintegy 150 kábel sérül meg. Az amerikai TeleGeography távközlési kutatócég szerint a sekély Balti-tengerben található távközlési kábelek, elektromos vezetékek és gázvezetékek különösen sérülékenyek a rendkívül intenzív hajóforgalom miatt.

Magyar Hírlap