Szakértő: távolabb van a béke, mint valaha
A NATO akár meg is szűnhetne, ha Oroszország megmondhatná neki, hogy kit és milyen feltételekkel vehet be – fogalmazott az InfoRádióban Kaiser Ferenc. Az NKE docense szerint Moszkva vazallusszerepet szán a posztszovjet térség államainak.
Ismertette az ukrajnai béke orosz feltételeit Moszkva: Vlagyimir Putyin azt várja el, hogy a Nyugat írásban kötelezze el magát a NATO keleti bővítésének leállítására, kizárva Ukrajna, Grúzia, Moldova és más volt szovjet tagköztársaságok csatlakozását. Emellett Oroszország követeli Ukrajna semlegességének elismerését.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban szerint ez nem lehet tárgyalási alap, abszurdumnak tartja, mert a NATO „gyakorlatilag akár meg is szűnhetne, ha Oroszország megmondhatná neki, hogy kit és milyen feltételekkel vehet be”, a NATO sem mondhatja meg az oroszoknak vagy a kínaiaknak, hogy például a sanghaji együttműködés kivel bővülhessen és kivel ne. A biztosnágpolitikai szakéertő szerint ez a követelés szembe megy az ENSZ alapokmányának azzal a kitételével, hogy minden államnak szuverén joga a számára fontos döntések meghozatala, márpedig ez az egyik legfontosabb szuverén jog.
Az orosz álláspont a szakértő szerint lényegében arról szól, hogy a posztszovjet térség még nem NATO- és EU-tag részének, különösen a Kaukázus térségének és a délkeleti volt szovjet tagállamoknak, Moldovának, Fehéroroszországnak és Ukrajnának Moszkva egyfajta félautonóm vazallusszerepet szán.
Szintén nehezen értelmezhető szerinte az is, hogy gyakorlatilag előfeltétel nélkül a másik fél állítsa le Ukrajna támogatását, és „majd akkor egyezkedünk”.
„Nyilván ha leáll Ukrajna támogatása és ezzel párhuzamosan megszűnnek gazdasági büntetőintézkedések Oroszországgal szemben, akkor az orosz gazdaság megkettőzött erőfeszítéssel fog fegyvereket gyártani, és Ukrajna rövid távon vereséget szenvedhet” – folytatta.
Az is az orosz követelés része, hogy Ukrajna mondjon le a négy megyéről, ahol még 2022 szeptemberében népszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ez szerinte azért abszurd, mert ez majdnem százezer négyzetkilométernyi további terület elengedését jelentené, hiszen noha Luhanszk megye – amelynek megszerzése a háború eredeti céljai közé tartozott – már 99 százalékban orosz kézen van, de Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye esetében szó nincs erről.
„Herszon és Zaporizzsja esetében, ha ebbe belemennének az ukránok, akkor a Dnyeper folyón át kéne engedni az orosz csapatokat, márpedig a legjobb természeti védelmi vonal ebben a térségben a folyó, ami átlagosan egy kilométer széles, és mind a két oldalon 500-1000 méteres mocsárvidék kíséri, ártér, vizenyős, zsombékos rész. Ráadásul az ukránoknak az összes kiépített védvonalukat ki kellene, hogy ürítsék. Márpedig ezeket most már több mint tíz éve építik bizonyos helyeken Donyeckben és Luhanszkban” – mutatott rá.
Kaiser Ferenc úgy véli, ha az ukránok ebbe belemennének, a következő lépésként már csatlakozhatnának is „Oroszország nagy testvérhez”, de az ukrán ellenállással Oroszország pontosan tisztában van, ahogy a NATO-éval is. „Ez egy nagyon ügyes diplomáciai lépés volt, hogy jelezték, ők nagyon meg akarnak egyezni, nem úgy az ukránok és a NATO” – mondta a szakértő.
A folyamat egésze szerinte egyértelműen az időhúzásról szól, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az amerikai elnök is eléggé sarkosan fogalmazott az orosz elnökkel kapcsolatban, tehát amerikai részről egyre gyűlik a frusztráció.
„Donald Trump azzal kampányolt, hogy ő 24 órán belül békét köt. Most már a 100 napból is kicsúsztunk, és a béke távolabb van, mint valaha” – tette világossá. Kaiser Ferenc szerint
Oroszország úgy érzi, a fronton is ki tudja csikarni a céljait, ezért nem érdekelt az érdemi tárgyalásokban, időről időre csak egy-egy üres gesztust tesz, diplomáciai húzásokkal operál, amelyekre a külügyekben viszonylag járatlan új amerikai vezetés eddig azt hihette, hogy együttműködési készség, de lassan „már látszik, hogy az amerikaiak sem hisznek el igazán semmit az oroszoknak”.
„Az amerikaiak megadták az esélyt az oroszoknak, hogy bebizonyítsák, komolyak a megegyezési céljaik. Ez a mostani kvázi ultimátum vagy diktátum – mert ez nem tárgyalási feltétel, ez lényegében az önálló ukrán államiság megszüntetését jelentené, és korlátozná a NATO-t egy csomó tekintetben – volt az orosz–ukrán háború eredeti célja” – mondta Kaiser Ferenc, és jelezte: Vlagyimir Putyin a fronton lévő sikertelenséget cserélné a diktátumaira, de számol vele, hogy így nem ér célt.
Ezek után szerinte sok értelme nincs leülni tárgyalni június 2-án, de Oroszország legalább tudja mutatni, hogy fenntartja a diplomáciai csatornákat, miközben záporoznak az orosz drónok az ukrán nagyvárosokra, és a frontvonal számos szakaszán tör előre az orosz haderő, komoly támadások készülnek, hisz felszárad a sár, októberig lehet előrenyomulni, hátha összeroppannak az ukránok; másfelől Moszkva bízott abban, hogy az új amerikai adminisztráció majd kifarol Ukrajna mögül, de ez sem történt meg eddig, és az amerikai támogatás várt csökkenése sem okozta Európa visszavonulását, sőt létrejött a tettre készek koalíciója brit, francia, német, lengyel összefogással, ami így Európa erejének már több mint a fele, katonai képességének kétharmada, ez Kaiser Ferenc szerint márpedig biztosítja Ukrajna utánpótlását.
Ukrajna naponta 100-200 katonát áldoz fel, az is kérdés, meddig bírja ezt az ország, és mi lesz, ha a szám 300-400-ra nő, hiába is szenvednek el kétszer ekkora veszteségeket a hatalmas, négyszeres létszámfölényben lévő oroszok.
A NATO- és EU-bővítés tilalmával kapcsolatos orosz követelés nyugati fogadtatásáról – mint Kaiser Ferenc elmondta még – nem sokat tudni, de az biztos, hogy ha elkezdődik egy-egy országgal a csatlakozási tárgyalás, technikailag az oroszok azonnal lerohanhatják, ráadásul Moldova esetében van egy szeparatista területrész, Transznisztria, ahol „biztosan történnének fegyveres provokációk”, jelen van 3000 orosz katona, polgárháborúzó országot márpedig nem fog felvenni sem az EU, sem a NATO, „ezért is tartják az oroszok Transznisztriát”.
Az EU válasza a helyzetben az lehet Kaiser Ferenc szerint, hogy fenntartja az orosz szankciókat, fokozza Ukrajna támogatását, mélyíti kapcsolatait a grúzokkal, moldovaiakkal, örményekkel.
Felvetődhet az is, hogy a Nyugat „hagyhatná az egészet, Ukrajna magának kereste a bajt, hagyni kéne nyerni az oroszokat, jöjjön a béke és az olcsó nyersanyag”, ezzel kapcsolatban a szakértő amondó, a gazdasági szereplők számára ez „egy nem rossz forgatókönyv” lehetne, de egyelőre a mainstream Ukrajna támogatása mellett áll ki.
Infostart
