Szakértő: Tízszer több magyar fertőzött lehet a valóságban, mint a nyilvántartásban

A hivatalos nyilvántartás szerint Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma a szomszéd országokhoz képest – csakhogy tesztből is aránylag keveset végeznek, így kérdés, hogy ez jelent-e bármit is a tényleges járványhelyzetre nézve. Elvégre ahol keveset tesztelnek, ott a hivatalos esetszám is értelemszerűen kevés.

Ferenci klinikai biostatisztikus, ezekben a hetekben kollégáival együtt nagyon keveset alszik és nagyon sokat számol.

„Páratlan, ami most történik, tudományos szempontból is. Soha nem volt ilyen éles, ennyire széles körű és azonnali alkalmazása ennek a tudományos apparátusnak” – mondja, amikor arról kérdezzük, hogy mi a tudományos hozadéka annak, hogy először lehet élőben látni egy ilyen méretű globális pandémia alakulását.

A kutató tagja annak a két hete alakult epidemiológiai munkacsoportnak, amelyik most folyamatosan jelent a miniszterelnöknek; a feladatuk, hogy modellszámításokkal segítsék a döntéshozókat. Bár ebből a munkából nem minden nyilvános, Ferenci készített egy folyamatosan frissülő nyilvános oldalt is, ahol a mindenki számára elérhető adatokon mutatja meg, mi az, amit matematikai eszközökkel most látni lehet a járvány lefutásából.

Az adatok szükségszerűen korlátozottak, elsősorban azért, mert nem tudunk eleget a koronavírusról. Nem tudjuk biztosan, hogy újra lehet-e fertőződni, hogy hogyan reagál a melegebb időjárásra, és arról is nagyon szórnak a becslések, hogy mennyi lehet a teljesen tünetmentes fertőzöttek aránya. Egy oxfordi kutatás szerint akár a népesség 50 százaléka is átfertőződhetett az elmúlt hónapokban észrevétlenül, ami azt feltételezné, hogy a fertőzöttek töredéke lesz csak tünetes. Mások ennél drasztikusan kevesebb emberrel számolnak. Az egyik legjobb „laboratórium” ebből a szempontból a Japánban kikötő Diamond Princess óceánjáró volt, amin a 3700 utasból 712-en kapták el a vírust, közülük minden második teljesen tünetmentes volt a tesztelés időpontjában. Minderről azonban csak a szerológiai vizsgálatokból fogunk biztosat tudni, a vérben a vírus ellen termelt antitestekből sokkal pontosabban lehet majd látni a fertőzési arányt.De azt is tudni kell, hogy ezek ugyan a fenti célra kitűnőek, ám a pozitív eredményük nem egyértelműen aktív betegséget jelez, és aktív betegség esetén is csak sokkal később válnak pozitívvá, mint a vírus genetikai anyagának kimutatásán alapuló tesztek.

A virológiai ismeretleneken túl az itthoni nyilvántartás sem segít.

Magyarországon oda nem sikerült eljutni, így a járvány harmadik hetére, hogy egy életkori, vagy nemi bontás nyilvánosan elérhető legyen. (…) Szerintem ez így szegénységi bizonyítvány az egész magyar népegészségügyre nézve – írja oldalán Ferenci Tamás.

„Azt hittem rosszul hallok, amikor közölték, hogy adatvédelmi okokból nem adnak meg életkori adatokat, mert az „lekövethetővé” teszi a betegeket. Az bárkit lekövethetővé tesz Magyarországon, hogy „60-70 éves férfi”? A legszebb, hogy ezek után viszont a halottak adatait simán kirakták pontos életkorral, nemmel, és teljes társbetegség-listával, de olyan részletességgel, amiből az egész ország azonnal név és munkahely szerint tudta valakiről, hogy alkoholista volt. Ez a hivatalos szervek szerint tökéletesen rendben van adatvédelmi szempontból, de az nem, hogy megmondjuk, hogy tegnap mennyi 60 és 70 év közötti beteg volt, mert az viszont lekövethető? Én nem vagyok jogász, de ha ebben bárki bármiféle logikának akárcsak a szikráját is felfedezni véli, az mesélje el nekem is” – mondta a kutató.

A kormányzati oldalon feltüntetett hivatalos adatok szerint Magyarországon egyelőre nem jött el az az exponenciális növekedés, amiről mostanában annyit hallani. Egy kiugró nap kivételével, amikor 65 új megbetegedést jelentettek, a regisztrált napi esetszám stabil, 35 és 46 között volt. Ferenci véleménye szerint ez arra utal, hogy a korlátozások hatásosak, a kormányzat időben és megfelelő erővel lépett: az iskolák bezárásával, a kontaktusok számának radikális csökkenésével (a miniszterelnök 90 százalékos visszaesésről beszélt) sikerül ellaposítani a görbét. De mivel még mindig keveset tesztelnek, ott az elemi bizonytalanság, hogy ezek a számok nem a valós járványhelyzetről adnak információkat.

Ha Magyarországon is többet tesztelnének, nyilvánvalóan több esetet mutatnának ki, Ferenci szerint nagyjából 8-10-szer annyit, mint most.

„Minél súlyosabb egy eset, annál valószínűbb, hogy észrevesszük. A halálozásokról elvileg mind tudunk” – mondja az elméleti kiindulópontról a biostatisztikus. Más kérdés, hogy a gyakorlatban az is kérdéses, hogy minden koronavírusos elhalálozás okát felismerik és így kategorizálják-e, de itt ezzel együtt is biztosan kevésbé jellemző az aluldetektáltság. Magyarországon egyelőre 21 koronavírusos halálesetről tudunk, ez alapján 3 százalék körüli lenne a halálozási arány. Ez azonban hibás számítás – mondja Ferenci, arra utalva, hogy az ismert esetek többsége most is kórházban van, és néhányan sajnos meg is fognak halni közülük, ami a 3 százalékban nincs elszámolva.

Ezt figyelembe véve készül a korrigált halálozási arány, AMI JELENLEG MAGYARORSZÁGON 10 SZÁZALÉK FELETTI.

A valóságban ennél szerencsére sokkal jobb a tényleges túlélési esély, csak éppen az enyhébb esetek nem kerülnek be a statisztikába, ők nem kerülnek kórházba, sokszor orvoshoz sem, teszteket nem végeznek rajtuk, és mint láttuk, az is lehet, hogy tüneteik sincsenek. A legmegbízhatóbb nemzetközi adatok szerint a fejlett világban 1-2 százalék a halandóság. Ferenci abból indul ki, hogy nálunk is ez az arány közelítheti legjobban a tényleges mértéket, ebből viszont az adódik, hogy legalább 4000 fertőzöttnek kell lennie Magyarországon.

Forrás: Index

A teljes cikk ITT érhető el.