Szennyező anyagok beszivárgását észlelték a Duna vizében
Nem mutatható ki a Duna vizében szennyezettség a volt óbudai gázgyárnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálata szerint, de a partfalból szennyező anyagok szivárgását észlelték.
Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén közölte, hogy a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.
Halmai Orsolya projektmenedzser a NKM Földgázszolgáltató Zrt. képviseletében közölte, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására.
A veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj tömege 185 ezer tonnára becsülhető, a legszennyezettebb területeken 12 méter mélységig kell cserélni a talajt. A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az valószínűleg csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt – tette hozzá.
Közölte, hogy a költségekhez a főváros önkormányzata és az Innogy is hozzájárul.
Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense megjegyezte, noha az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a kármentesítés ügyében fontos lépések történtek. Hozzátette, hogy a területen álló ipari műemlékek is nehezítik a rendezést, de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja.
Hasznos Gábor közölte, hogy országszerte 885 kármentesítés zajlik, az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést. Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.
Forrás: alfahír
Fotó: Greenpeace
