Szenzációs felfedezés Egyiptomban – amit eddig titkoltak a világ elől
Bebizonyosodhat a legnagyobb ősi rejtély?
A gízai nagy szfinx mindig is az emberiség egyik legtalányosabb építményének számított a piramisok mellett.
Sem kora, sem építésének pontos körülményei nem teljesen ismertek, illetve különféle információk, legendák láttak napvilágot arról, hogyan jött létre, és mi célból.
Épp ezért felfedezők tucatjai próbálták megfejteni a rejtélyt, ami övezte.
Napjainkban is számtalan titok mesél bizonyos titkos kamrákról, melyek a szfinx lábai alatt voltak elrejtve, és ahová halandó ember fiai be nem léphettek. Egyes tudományos vizsgálatok Krisztus előtt 2540-re teszik a szfinx létrehozását, azonban mivel találhatók rajta vízmosás okozta nyomok is, egyesek szerint ez az építmény jóval régebbi mindennél, amit valaha ember alkotott a Földön.
Körülbelül tízezer évvel ezelőtt volt a vidéken annyi víz, mely ezt a munkát elvégezhette, akkoriban Egyiptom éghajlata még mérsékelt és a mainál csapadékosabb volt. Nem meglepő módon az elméletet, mely szerint a Szfinx akár tízezer éves is lehet, az ortodox egyiptológusok rögtön megtámadták.
A szfinxszel kapcsolatban nem csak a pontos idő és kor az, amit megpróbálnak elrejteni.
Számos titkos társaság – mint például a szabadkőművesek – úgy tartja, hogy a Szfinx mellső lába alatt titkos termek találhatóak, ezek közül az egyik a Levéltári terem, melyben egy régebbi civilizáció – sokak szerint az atlantisziak – túlélőinek jegyzetei lehetnek.
A Szfinx restaurálása közben a munkások oldalt találtak egy bejáratot. 1995-ben egy csoport a Szfinx közelében egy terület rendbehozatalán dolgozott, és a munkálatok során felfedeztek egy olyan alagútrendszert, mely feltehetően a Szfinx alá vezet.
John Anthony West csapata szeizmográfos technológia segítségével üregeket talált, olyan szabályos alakú termeket, amelyek a mancsok és a Szfinx oldalai között, néhány méterrel a föld alatt húzódnak. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók teóriája, mely szerint egyes titkos társaságok tudatában voltak annak, hogy Gízában több évszázada létezik egy föld alatti komplexum, beigazolódni látszott.
Egy expedíció keretében 1996-ban a szobor előtt termekre és mély üregekre, járatokra találtak. Külön érdekes, hogy az egyiptomi hatóságok ennek ellenére soha nem engedélyezték a régészeti csapatok számára ezek feltárását.
Sokak szerint azért nem, mert a muzulmán hitűek voltak többségben, az ő hitük ellen való lett volna ha kiderül, hogy mind a szfinx, mind az alatta lévő üregek sokkal régebbiek, mint hitte volna eddig bárki.
Az egyiptológusok között nagy az egyetértés a piramisok építésének idejére vonatkozóan.
A régészek közül sokan muzulmánok, az egyiptomi régészek közül talán 3/4-ük muzulmánnak vallja magát. Ez azért érdekes, mert a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat. Innen következik, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.
Pedig mind a piramisok, mind a gízai nagy szfinx sokkal régebbi a koránál.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy vajon a kormány és egyes csoportok miért akadályozzák ennyire a feltárásokat.
Egyes vélekedések szerint az atlantiszi tudás magvai vannak itt elrejtve, mások szerint a szabadkőművesek legnagyobb felhalmozott aranykészlete…
Az viszont egyre egyértelműbb, hogy egy minket megelőző, ismeretlen civilizáció műve lehet…
