Szigorít az EU- nagy változás jön
Megváltozik 2021-től az energiatanúsítványok európai uniós szabályozása, ezzel szigorúbb jelölési rendszert vezetnek be a háztartási gépeknél és a világításnál. Ez várhatóan innovációra ösztönzi a gyártókat és még hatékonyabb energiafelhasználással működő eszközök kerülnek piacra.
A döntésnek nem volt különösebb visszhangja Magyarországon, de jelentőségét tükrözi, hogy részben emiatt döntött az Electrolux itteni gyártókapacitásainak átszervezése mellett.
Miképp az autóiparban nagy átalakulás vár a gyártókra az EU hamarosan életbe lépő új emissziós előírásai miatt, hasonló módon – csak kisebb léptékben – a fogyasztói elektronikai piacon is technológiaváltásra kényszerülnek a piaci szereplők az új közösségi tanúsítványrendszer bevezetése folytán. Ez a lépés nem csak intenzívebb fejlesztésekre, hanem a munkafolyamatok átalakítására, robotizációra, automatizációra ösztökélheti a gyártókat.
Nemrég nagy hullámokat vetett a bejelentés, mely szerint az Electrolux a következő években közel 100 millió eurót fektet be nyíregyházi üzeme fejlesztésébe, ám ezzel párhuzamosan – egyebek közt – a szabadon álló hűtőgépek gyártásának jelentős részét Jászberényből külső partnerekhez szervezik át, amelyben körülbelül 800 dolgozó érintett. Megkérdeztük a vállalatot, milyen szerepe volt ebben az energia tanúsítványokkal kapcsolatos új szabályoknak:
„Az uniós érvényű szabályozás is egy faktor a sok közül, mely technológia váltásra ösztönzött bennünket” – válaszolta Gönczy Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennél azonban sokkal fontosabb tényező a változó fogyasztói és piaci igény, illetve a versenyképesség fokozásának szükségessége. Ezek együttesen indukálták a bejelentett szervezeti változásokat is. A növekvő fogyasztói tudatosság egyik eleme, hogy a fogyasztók jobban odafigyelnek a fenntarthatóságra, a zöld termékeket preferálják. Ez különösen az Electrolux számára stratégiailag fontos, felső kategóriás termékekre van nagy hatással. Immár nemcsak Nyugat-Európában, hanem Kelet-Európában is egyre több fogyasztó vásárol felső kategóriás készülékeket; okos, intelligens, Internetre köthető hűtőgépekre folyamatosan növekszik a kereslet”.
„A társaság támogatja a szabályozás mögött álló érveket, az energiahatékonyság növelését. A szabályozás hatással van az innovációra, hiszen új, hatékonyabb megoldásokat kell fejleszteni a célok elérése érdekében” – fogalmazott a cégvezető.
Az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU rendeleteket és irányelveket vezetett be az energiacímkézésre és a termékek környezetbarát tervezésére vonatkozóan. Az energiacímkék rendszere a vásárláskor világosan és egyszerűen jelzi a termékek energiahatékonyságát, emellett innovációra és új technológiák alkalmazására ösztönzi a gyártókat. A címkéket először 1994-ben vezették be számos háztartási gépet érintően, majd 2004-ben bővítették egy A-tól (leghatékonyabb) G-ig (legkevésbé hatékony) terjedő összehasonlító skálával.
A címkék az energiafogyasztására vonatkozó információk mellett konkrét adatokat is tartalmazhatnak a termék egyéb lényeges jellemzőiről, például a zajkibocsátásról vagy vízfogyasztásról.
Az Európai Bizottság (EB) becslése szerint ez a rendszer a fogyasztók számára átlagosan évi 500 euró (mai árfolyamon 165 ezer forint) megtakarítást jelent energiaszámláikon. Továbbá az energiahatékonysági intézkedések 55 milliárd euró extra bevételt jelentenek az európai vállalatok számára. A bizottságnál úgy látják: az energiacímkét a fogyasztók 85 százaléka elismeri.
2006-ban például az EU-ban eladott hűtőszekrények és mosógépek nagyjából kétharmadát A osztályba sorolták, míg a 2017-ben már az értékesített termékek több mint 90 százaléka az A osztálynál magasabb: nevezetesen A +, A ++ vagy A +++ kategóriába tartozott.
E címkék és szabványok használata segítségével 2020-ra évente körülbelül 175 Mtoe (megatonna olajekvivalens) energiamegtakarítás érhető el az EU-ban, amely nagyjából megegyezik Olaszország éves primer energiafogyasztásával.
Mivel egyre több energiatakarékos terméket fejlesztenek ki, és mivel az A ++ és az A +++ közötti különbség már kevésbé nyilvánvaló a fogyasztók számára, ezeket a kategóriákat fokozatosan újraszabályozzák és egy egyszerűbb A-G-ig terjedő skálát vezetnek be 2021 folyamán. (A jelenleg forgalomban lévő hűtők esetében egy A+++-os gép akár 20-25 százalékkal is kevesebbet fogyaszthat, mint egy A++-os társa.)
Öt termékcsoportban lesznek módosítások:
- hűtők
- mosogatógépek
- mosógépek
- elektronikus kijelzők, beleértve a televíziókat
- lámpák.
Az átalakítást követően például egy A +++ energiahatékonysági osztályba sorolt termék B osztályba kerülhetnek, amennyiben a gyártó semmit sem javít az energiafogyasztáson.
Az A besorolást kezdetben egyik forgalomban lévő gép sem fogja megkapni, hogy abban a magasabb energiahatékonyságú modelleknek legyen helye. Ez valószínűleg új technológiák fejlesztésére ösztönzi a gyártókat – érvelnek az EB-nél.
Forrás: napi.hu
