Az osztrák belügyminiszter nem kertelt tovább, Végre elárulta, mennyibe kerül egy illegális migráns hazatoloncolása.
Egy migráns kitoloncolása Ausztriából 16 700 euróba (5,5 millió forint) kerül a belügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került adatai szerint.
Wolfgang Peschorn belügyminiszter sajtójelentések szerint arról tájékoztatott, hogy az egy főre eső összes költséget tartalmazó összeg magában foglalja az útiköltséget, az eljárással, a tolmácsolással, illetve az orvosi ellátással kapcsolatos kiadásokat is.
Ausztriából 2018 januárja óta 1167 személyt toloncoltak ki charterjárattal. Az országban tartózkodó, ám menedékjoggal nem rendelkező migránsok hazaszállítására 116 járatot indítottak; ennek költségei összesen 19,5 millió euróba kerültek.
Tavaly óta 11 538 esetben került sor a menedékjog megtagadására: az érintetteket Pakisztánba, Nigériába, Azerbajdzsánba, Guineába, Mongóliába, Koszovóba, kellett visszaszállítani. Közülük legtöbben, 3 361-an Afganisztánból érkeztek Ausztriába; 2465-an Oroszországból, 1857-en pedig Szíriából származtak.
Idén már a menedékjog megtagadásával kapcsolatos eljárás megindításával egy időben vizsgálják az eljárás megindításának okait is. 1875 személy esetében azért kezdeményezték a menedékjog megvonását, mert az illető bűncselekményt követett el; tíz személy veszélyt jelentett az ország biztonságára. 981 bevándorló esetében pedig bizonyíték volt arra, hogy az illető visszautazott a hazájába.
De mi a helyzet azokkal akik Ausztriában maradnak?
Az AMS, azaz az osztrák munkaügyi hivatal kénytelen volt korrigálni önmagát: sokkal alulképzettebbek a migránsok, mint ahogyan azt várták. Az AMS adataiból kiderül, hogy 2018 decemberében 32 ezer munkanélküli, a hatóságok előtt ismeretlen migráns élt Ausztriában, hatvan százalékuk Bécsben. A 32 ezer illegális bevándorló zöme (27 990 ember) a következő öt országból érkezett nyugati szomszédunkhoz: Szíria, Afganisztán, Oroszország (főleg Csecsenföldről és Dagesztánból), Irak és Irán.
Ennek a közel 28 ezer embernek alig 10 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg 67,8 százalékuknak csak az általános iskolát sikerült elvégezniük – írja a Kronen Zeitung.
Ha származás alapján nézzük az adatokat, akkor figyelemreméltó, hogy az afgánok 87,2 százaléka csak az általánost végezte el, így az afgánok a legképzetlenebb migránsok.
A szírek az afgánoknál ugyan képzettebbek, de közel sem állnak olyan jól, mint ahogy azt a 2015-ös, 2016-os migrációs válság idejében a balliberálisok és a bevándorláspártiak terjesztették. A szírek 59,7 százaléka csak az általános iskoláig jutott, azonban 12,6 százalékuk eljutott a főiskoláig vagy az egyetemig. Talán nem meglepő, hogy a legképzettebb migránsok az Iránból érkezőek, igaz, ők viszonylag kevesen is vannak.
A Kronen Zeitung felhívja a figyelmet arra, hogy az AMS a migrációs válság kezdetén nagy örömmel fogadta a migránsokat, és felülbecsülték a képzettségüket. Ez az első eset azóta, hogy hivatalosan írnak a sokkal rosszabb adatokról.
Forrás: Ripost