Szlovák és magyar „vétó” az EU-csúcson, két témában
Két kérdésben Magyarország és Szlovákia is ellenkezett az EU-csúcson: Ukrajna uniós csatlakozása és az orosz kőolaj vásárlásának tilalma osztotta meg a tagállamokat. Emiatt Magyarország kimaradt a zárónyilatkozat aláírói közül és nem született újabb, Oroszország elleni szankciós csomag.
Csütörtökön Brüsszelban zajlott az idei második formális EU-csúcs, melynek fő témája volt a védelempolitika, a közel-keleti helyzet, valamint az ukrajnai háború (a tagállamok előbbi kettőről elfogadott állásfoglalásairól itt írtunk).
Ukrajna csatlakozása ügyében nem volt egyetértés a tagállami vezetők között, olyannyira, hogy az e témában kiadott zárónyilatkozatból Magyarország ki is maradt, vagyis a 27-ből csak 26 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vélekedik úgy, az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy „saját sorsát szabadon válassza meg” az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást – olvasható a dokumentumban.
A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést – köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.
Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.
Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.
Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.
A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok – köztük Irán és Észak-Korea – Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.
infostart
