Szükségállapot Bejrútban – 135 halott, több ezer sebesült
Kéthetes szükségállapotot hirdetett ki a libanoni kormány szerdán Bejrútban az előző napi pusztító robbanások után – jelentette be Manal Abdel-Szamad tájékoztatási miniszter. A világ számos országa, köztük Magyarország is felajánlotta segítségét az élet- és kármentésben, valamint az újjáépítésben.
A miniszter hozzátette, hogy a katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel.
Hamad Haszán egészségügy-miniszter az al-Manar televízió jelentése szerint szerda délután közölte:a katasztrófában 135 ember halt meg, ötezren sérültek meg,és több tucatnyi embert tartanak számon eltűntként.
Továbbra is nagy erőkkel folyik az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása,a kórházak pedig már megteltek.A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy mivel vannak még emberek az összedőlt épületek romjai alatt, és több mint hatvan sérültnek válságos az állapota, nem zárható ki, hogy tovább fog emelkedni a halálos áldozatok száma.
Marvan Abbud bejrúti kormányzó azt mondta a libanoni MTV televíziónak, hogy200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat.A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket. A tűzoltóság tíz emberét veszítette el, és a kár 3-5 milliárd dollárra (880-1500 milliárd forint) vagy még annál is többre rúg – mondta.
A libanoni kormány tudatta, hogy házi őrizet alá helyeztet meg nem nevezett számú kikötői illetékest, amíg kivizsgálják, hogyan robbanhatott fel a kikötőben évek óta tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát.
Kászán Ueidat államügyész utasította a biztonsági hivatalokat, hogy azonnal kezdjék meg a nyomozást és a dokumentumok összegyűjtését a kikötőben tárolt anyagokról, valamintállítsák össze a tárolásért, a hangár karbantartásáért és őrzéséért felelős személyek névsorát.
A jordániai földtani intézet szerint a robbanás 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán. A libanoni főváros egyes részei háborús rombolás utáni képet mutatnak.A robbanás több bejrúti városnegyedben okozott pusztítást, a lökéshullámban épületek és gépkocsik tucatjai semmisültek meg.
A robbanás következtében teljesen megsemmisült Libanon központi magtára a benne tárolt gabonával együtt,így az országnak egy hónapnál kevesebbre elegendő gabonatartaléka maradt, miközben a élelmiszerbiztonság fenntartásához három hónapnyi tartalékra lenne szüksége – mondta Raul Nehme gazdasági miniszter.
Károk keletkeztek a többi között Magyarország, Finnország, Argentína és Kazahsztán libanoni nagykövetségének épületében is.
A sérültek között vannak külföldiek is. Megsérült az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagjuk is.
Számos ország felajánlotta a segítségét Libanonnak a sérültek ellátása, a romok eltakarítása és az újjáépítés érdekében.
Németország csaknem ötven kutatási-mentési szakembert küld Libanonba,ahogyan Lengyelország is segítségnyújtást jelentett be.
Csehország speciális mentőcsapatot küldött, továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt Bejrútba.
Magyarország egymillió eurós (345 millió forint) humanitárius segítségnyújtással támogatja Libanont,amelyet még csütörtökön célba juttatnak. A támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps program korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója.
Az EU emellett a libanoni hatóságok rendelkezésére bocsátotta a Kopernikusz műholdrendszer felvételeit, így támogatva a kárelhárításon dolgozókat.
A két ország közötti háborús feszültség ellenéreIzrael is felajánlotta segítségét, és több izraeli kórház is jelentkezett sérültek ellátására a rendkívüli erejű robbanások nyomán.Marise Payne ausztrál külügyminiszter tudatta, hogy országa nagyjából 1,4 millió dollárnyi támogatást ajánl fel a Világélelmezési Program (WFP) és a vöröskereszt számára a katasztrófa által érintettek ellátásának biztosítása céljából.
Oroszország ötrepülőnyi humanitárius segély küldéséről döntött, és egy mobilkórházat telepít az országba.
Irak hatkamionnyi egészségügyi felszerelést szállít Libanonba, illetve orvosokat, ápolókat. Továbbá Jordánia és Egyiptom is hasonló intézkedéseket jelentett be.
A robbanások okát még mindig nem tudni. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal.
Ammónium-nitrát robbanására utal az is, hogy szemtanúk szerint utána narancssárga felhő keletkezett. Hasonló, vörösesbarna színe van a nitrátvegyületek robbanása után keletkező, mérgező nitrogén-dioxid gáznak is.
