Dániában minden évben kiadnak egy listát, amelyen azok a kerületek szerepelnek, amelyeket a kormány gettóknak tekint. Az idei listán 25 városrész szerepel. A miniszterelnök mindent megtesz, hogy változtasson a kialakult állapotokon.
A dán miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen pedig már azt is bejelentette, hogy a jövő évtől olyan intézkedéseket hoz majd, amelyek megoldják az iskolákban és a problémás kerületekben a fennálló súlyos integrációs problémákat.
Dániában eközben évről évre nő a gettóként megbélyegzett kerületek száma. A gettó besorolást akkor kaphatja egy lakóövezet, ha ott legalább ezer ember él, és ráillik az alább felsorolt öt kritériumból legalább három:
- A nem nyugati államokból érkező bevándorlók és azok utódainak aránya eléri az 50 százalékot.
- A lőfegyver- és drogtörvény megsértőinek aránya meghaladja a 2,7 százalékot.
- A munkával vagy képesítéssel nem rendelkező 18 és 64 év közöttiek aránya eléri a 40 százalékot.
- A csak általános iskolát elvégző 30-59 év közötti emberek többen vannak, mint 50 százalék.
- A lakosok átlagos bruttójövedelme 55 százalékkal kevesebb, mint az átlagos dán jövedelem.
- Az egyik legrosszabb statisztikával Aalborg városa rendelkezik, ők 2011 óta két városrésszel is szerepeltek a gettó-listán. A város úgy próbálta javítani a helyzetet, hogy elrendelte:
csak azok vehetnek ki náluk lakást, akiknek a keresete eléri az átlagos dán jövedelmet.
A gettó és a párhuzamos társadalmak problémája nem számít újdonságnak az északi országban. Egy tavaly megjelent történelmi áttekintés rávilágít arra, hogy már több mint 30 éve küzd Dánia ezekkel a gondokkal – írja az Epoch Times.
Hirdetés Vannak azonban olyan problémák, amelyekkel korábban nem kellett számolni Dániában. Ilyen például a menekültválság és az egyre gyakoribb bandaháborúk.
Forrás: ripost.hu