A brit miniszterelnök szerint az Európai Unió nem hasonlítható össze az egykori Szovjetunióval.
Theresa May a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva kedden alig burkoltan visszautasította saját külügyminisztere, Jeremy Hunt erre vonatkozó minapi kijelentését.
Hunt a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: az Európai Unió vezetői a Nagy-Britanniával szembeni bánásmódból következtethetően úgy gondolhatják, hogy „a klub egyben tartásának” módja a távozni kívánó országok megbüntetése, Európában viszont legutóbb a Szovjetunió volt az, amely nem engedte, hogy bárki távozzon érdekköréből.
Hozzátette: ha az EU-t „börtönné alakítják, a távozás vágya nem csökkenni, hanem erősödni fog, és nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik menekülni szeretnének”.
Hunt e kijelentéseiért súlyos bírálatok kereszttüzébe került még saját pártján belül is.
Theresa May, aki először kedden szólalt meg az ügyben, a BBC-interjúban azt mondta: az Európai Unió tárgyalóasztalánál olyan országok képviselői is ülnek, amelyek egykor a szovjet érdekszférához tartoztak, ma már viszont demokratikus országok. „Elmondhatom, hogy a két szerveződés nem ugyanaz”
A brit kormányfő a birminghami kongresszus helyszínén adott interjúban ugyanakkor megerősítette azt a korábban is hangoztatott panaszát, hogy az Európai Unió nem részletezte pontosan kifogásait a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről összeállított brit kormányzati javaslat ellen.
A javaslatcsomag egyes kritikus fontosságú, mindenekelőtt a kereskedelmi szabályozásról szóló elemeit a Salzburgban tartott múlt havi informális EU-csúcson Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke működésképtelennek nevezte.
Akkor viszont halljuk, hogy mik a kifogásaik, vagy ha van ellenjavaslatuk, azt is szeretnénk hallani. – mondta a keddi BBC-interjúban a brit miniszterelnök.
A Brexit-tárgyalások legsarkalatosabb jelentőségű megoldatlan kérdése az, hogy miként lehet elkerülni a fizikai vám- és utiokmány-ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. A korábban rendkívül szigorú határellenőrzés megszüntetése az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmánya.
Theresa May keddi nyilatkozatában megerősítette azt is, hogy London számára viszont az Európai Unió által előterjesztett javaslat nem elfogadható, mivel ez az Ír-tengerre — vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé — helyezné át a vámhatárt, megbontva az Egyesült Királyság integritását.
Az EU javaslata szerint Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság egységes vámszabályozási térséget alkotna annak érdekében, hogy az ír-északír határon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani lehessen a fizikai határellenőrzés nélküli utas- és áruforgalmat.
Londoni értelmezés szerint ez azonban gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, jóllehet a brit kormány ki akar lépni az unió egységes piacáról és vámuniójából is.
Theresa May a keddi BBC-interjúban utalást tett arra, hogy a patthelyzet feloldása végett London hamarosan új javaslattal áll elő, de a kormányfő ennek részleteit egyelőre nem fedte fel.
https://maivilag.com/2019/02/soha-nem-lesz-vege-may-es-juncker-ujra-targyalnak/
Forrás: MTI