Titkos dokumentumok bizonyítják: Amerika egy hajszál híján atombombát dobott Kínára
Az Egyesült Államok katonai döntéshozói arra kérték a Fehér Házat, hogy használjanak nukleáris fegyvereket Kína ellen 1958-ban, a második tajvani válság során – derül ki nemrég nyilvánosságra került dokumentumokból, melyeket a CNN szemlézett.
A dokumentumokról először a New York Times írt, amely arról számol be, hogy az amerikai katonai döntéshozók nukleáris fegyverekkel akarták elrettenteni Kínát egy tajvani katonai inváziótól.
Az 1958-as tajvani válság azért robbant ki, mert Kína elkezdte tüzérségi eszközökkel támadni Tajvan szigeteit, amely a polgárháborúban vesztes kínai nacionalisták utolsó bástyája volt Kínán belül és ekként szolgál a mai napig. Az Egyesült Államok katonai vezetése ekkor úgy gondolta, a tüzérségi támadással Kína inváziót készít elő és felkészültek arra, hogy fegyveresen is megvédjék a szigetcsoportot.
A kiszivárgott jelentésben Nathan Twining tábornok, az amerikai haderő akkori vezérkari főnöke arra kérte a Fehér Ház döntéshozóit, hogy vessenek be 10-15 kilotonnás nukleáris fegyvereket Kína légibázisai ellen, mellyel szavatolni lehetne az amerikai-tajvani légi fölényt a konfliktus során. Hozzátette: ha ez nem rettenti el sikeresen Kínát, az Egyesült Államoknak az anyaországot kell támadnia, mely során „akár Sanghajtól északra” is nukleáris csapást kellene mérnie Amerikának.
Az amerikai vezérkari főnök azt is elismerte, hogy erre Kína atomfegyvereket vetne be Tajvan és egy amerikai katonai bázisnak otthont adó japán Okinava szigete ellen, viszont „ez egy olyan következmény, melyet Amerikának el kell viselnie.”
A jelentés arra nem tért ki, hogy erre milyen formában kerülne sor, hiszen 1958-ban hivatalosan Kína még nem rendelkezett atomfegyverrel. Valószínűleg arra utalhatott, hogy eszkaláció esetén a Szovjetunió látná el atomfegyverrel az ázsiai országot.
Hasonló vélekedésen volt ekkor Laurence S. Kuter tábornok is, a Csendes-óceáni régióban állomásozó amerikai légierő-kontingens főparancsnoka, aki szerint csak akkor járt volna sikerrel Amerika a régióban történő konfliktus során, ha atomfegyvert vetnek be.
Az invázióra végül nem került sor, így az Egyesült Államok akciójára nem volt szükség.
Bár a CNN nem említi meg, nem ez volt az első alkalom, hogy amerikai katonai vezetők atomfegyverekkel akarták megtámadni Kínát. A koreai háború során Douglas MacArthur tábornok 30-50 célpontot jelölt ki Kínában, Koreában és a Szovjetunióban, mellyel meg akarta állítani az észak-koreai offenzívát, melyet Kína nyíltan is támogatott. MacArthur tábornokot végül menesztették a Truman-elnököt nyilvánosan bíráló megjegyzései miatt.
Forrás: portfolio
