Titokban olyan segítséget nyújt Amerika Ukrajnának, amely nélkül nagyon másképpen alakulhatott volna a háború
Az Egyesült Államok szállítja a célkoordinátákat az ukrán precíziós rakétatüzérségnek – nyilatkozta számos amerikai és ukrán tisztségviselő a Washington Postnak. Az együttműködés állítólag olyan mértékű, hogy az ukrán haderő egyáltalán nem is használja a HIMARS és M270-es rakétarendszereket amerikai koordináták nélkül. Ezek a rakétarendszerek kulcsfontosságú szerepet játszottak az ukrán haderő viszonylag sikeres őszi ellentámadásában is.
Három magas rangú ukrán és egy magas rangú amerikai vezető név nélkül azt mondta a lapnak, hogy szinte egyáltalán nem is használja az ukrán haderő az Egyesült Államok által szállított M142 HIMARS és hasonló funkciójú, más országok által szállított M270 MLRS-rendszereket anélkül, hogy az Egyesült Államok pontos koordinátákat szállítana nekik azokhoz a célokhoz, melyekre csapást akarnak mérni.
Az ukránok szerint a folyamat úgy néz ki, hogy kiválasztanak egy olyan célpontot, melyet meg akarnak támadni, majd pontos koordinátákat kérnek az Egyesült Államoktól. Ha Amerika valamiért nem tud vagy nem akar adni nekik ilyen információkat a célról, egyszerűen nem lőnek. Ennek oka az, hogy az ukrán haderő aránylag kevés GMLRS-rakétával rendelkezik, ezért nem akarják megkockáztatni a céltévesztést.
A lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy a folyamattal szeretnék maximalizálni az ukránok „limitált lőszerkészletének” hatékonyságát. Ugyanakkor ő úgy látja, hogy mindezt az Egyesült Államok „tanácsadói szerepben” teszi, ezért nem tekinthető a konfliktus részének.
A Washington Post megkeresésére a Pentagon annyit reagált hivatalos közleményben, hogy „régóta elismerik, hogy hírszerzési információkat szolgáltatnak Ukrajnának,” ezt pedig „optimalizálták” az idő elteltével,
ami kiterjed az ukrán precíziós képesség „sebességéjére és terjedelmére” is. Azonban hozzátették: az Egyesült Államok nem vesz részt sem a célpontok kiválasztásában, sem azok jóváhagyásában.
A fennálló „tanácsadói dinamika” miatt úgy vélik az ukránok, akár kaphatnának is az Egyesült Államoktól nagyobb hatótávolságú, ATACMS rakétaindítókat, hiszen amerikai koordináták nélkül úgysem tudnak velük lőni. Mint ismert: az Egyesült Államok azért nem szállít ilyen rendszereket Ukrajnának, mert tartanak tőle, hogy orosz területre lőnek velük az ukrán kezelők, ezzel pedig az Egyesült Államok is közvetlenül a háború részévé válhat. Az ukrán haderő HIMARS, illetve MLRS-rendszereinek lőtávolsága
körülbelül 80-100 kilométer, az ATACMS-rendszeré 300 kilométer lenne, így ezekkel a rendszerekkel Oroszország néhány nagyvárosát (pl. Krasznodar, Voronyezs, Kurszk) is támadni lehetne Ukrajna területéről.
Korábban Andrij Malinovszkij ukrán tábornagy is azt nyilatkozta, hogy az amerikai célkoordináták fontos szerepet játszottak az őszi harkivi ellentámadásban: ismertetője szerint az, hogy az Egyesült Államok katonai műholdjai pontos adatokat tudnak nekik adni az ellenség pontos helyzetéről, felbecsülhetetlen segítség.
Felhívta rá a figyelmet: a szatellitek még akkor is működnek, amikor az ellenség elektronikus harcászati rendszerekkel zavarja a légi felderítést, drónokat.
Érdemes megjegyezni, hogy az ukrán haderő Herszon és Harkiv térségében indított, őszi offenzívájában nagyon fontos szerepet játszott a precíziós tüzérség, ezen belül is a HIMARS és MLRS-rendszerek: ezekkel az eszközökkel lőtték szét az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat, lőszerraktárakat, ideiglenes laktanyákat és a herszoni Antonov-hidat is, jelentős csapást mérve az orosz utánpótlási képességekre.
Az amerikaiak viszont mind hivatalos, mind nem hivatalos kapacitásban azt nyilatkozták a lapnak, hogy bár segítik az ukrán tüzérség precíziós képességét a koordinátákkal, nem igaz sem az, hogy ezeket a fegyvereket nem lehet használni amerikai koordináták nélkül, sem az, hogy van egyfajta „jóváhagyatási folyamat” Washington és Kijev közt. Az ukránok saját döntése, ha amerikai koordináták nélkül nem használják az MLRS-rendszereket.
Mindenesetre: a WaPo cikke alapján nagyon úgy tűnik, hogy rendkívül szoros az együttműködés az amerikai hírszerzés és az ukrán tüzérségi csapásmérő erők közt. Ezt eddig is sejteni lehetett, de azt eddig nem lehetett tudni, hogy pontos koordinátákat szállítanak az amerikaiak az orosz csapatmozgásokról az ukránoknak, ahogy azt sem, hogy az ukránok enélkül nem is hajlandók használni NATO-rakétarendszereiket.
Korábban arról lehetett információkat olvasni, hogy az Egyesült Államok orosz katonai vezetők pontos helyzetét Ukrajnának, ezt az információk megjelenésekor a Pentagon még explicit tagadta.
portfolio
