Titokban tárgyaltak egymással az oroszok és az ukránok
Kiszivárgott dokumentumok azt mutatják, hogy a háború elején a Kreml és Kijev hajlandó lett volna mérlegelni a diplomáciai megoldást. Bár akkor nem tudtak megegyezni, úgy látszik, még nincs veszve az esély, hogy a felek leüljenek a tárgyalóasztalhoz.
2022. február 24-én a kora reggeli órákban az orosz légierő Ukrajna-szerte mért csapásokat különböző célpontokra. Ezzel egyidejűleg a gyalogság és a páncélosok észak, kelet és dél felől özönlöttek az országba. Az ezt követő napokban az oroszok megpróbálták bekeríteni Kijevet.
Ezek voltak az invázió első hetei, amikor még úgy tűnt, hogy Oroszország egy villámháborúval elfoglalhatja Ukrajnát. Visszatekintve szinte csodának tűnik, hogy nem így lett.
Ami a csatatéren történt, viszonylag jól érthető. Kevésbé érthető Moszkva, Kijev és számos más szereplő egyidejű intenzív diplomáciai tevékenysége, amely a háború kitörése után alig néhány héttel máris egyezséghez vezethetett volna – írja kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a neves külpolitikai szaklap, a Foreign Affairs hasábjain Samuel Charap, a RAND Corporation vezető munkatársa és Sergey Radchenko, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
2022 márciusának végére a Belaruszban és Törökországban tartott személyes találkozók és a videókonferencián keresztül folytatott virtuális megbeszélések sorozata eredményezte az úgynevezett isztambuli közleményt, amely leírta a konfliktus rendezésének kereteit.
AZ UKRÁN ÉS OROSZ TÁRGYALÓK EZUTÁN ELKEZDTEK DOLGOZNI A SZERZŐDÉS SZÖVEGÉN, ÉS JELENTŐS ELŐRELÉPÉST TETTEK A MEGÁLLAPODÁS FELÉ. MÁJUSBAN AZONBAN A TÁRGYALÁSOK MEGSZAKADTAK.
A háború ma is tart, és azóta mindkét oldalon több tízezer emberéletet követelt.
MI TÖRTÉNT? MENNYIRE VOLTAK KÖZEL A FELEK A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉHEZ? ÉS MIÉRT NEM SIKERÜLT SOHA VÉGLEGESÍTENIÜK A MEGÁLLAPODÁST?
A háború ezen kritikus epizódjának megvilágítása érdekében a szerzők megvizsgálták a két fél között kicserélt megállapodástervezeteket. Interjúkat készítettek továbbá a tárgyalások több résztvevőjével, valamint a kulcsfontosságú nyugati kormányok akkori tisztviselőivel, akik névtelenséget kérve nyilatkoztak. Emellett számos egyidejű és újabb interjút és nyilatkozatot tekintettek át a tárgyalások idején szolgálatot teljesítő ukrán és orosz tisztviselőkkel. Ezek többsége a YouTube-on orosz vagy ukrán nyelven érhető el – így Nyugaton nem ismertek széles körben.
