Két évtized után most látszik először reális esély arra, hogy a törökök leváltsák az aktuális elnöküket, Recep Tayyip Erdogant. Az államfő sajátos gazdasági nézetei és lépései mellett úgy tűnik, egyéb tényezők is az ellenzéki összefogás jelöltjének, Kemal Kilicdaroglunak kedveznek. A valós sikerhez azonban parlamenti többség is kell, erről is döntenek vasárnap a török választópolgárok.
A befektetők izgatottan toporognak, a vasárnapi török választásokon kiderül, megalapozottak voltak-e várakozásaik.
Az elnöki székre valós esélyekkel az aktuális államfő, Recep Tayyip Erdogan és a hat pártból álló ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu indul. Az eddig is világos volt, hogy kiélezett, szoros küzdelemre kell számítani kettejük között, de az elmúlt hetekben az látszott a közvélemény-kutatási eredményekből, hogy Kemal Kilicdaroglu vághat neki magabiztosabban a megmérettetésnek.
Csütörtökön bedobta a törölközőt egy szexbotrányba keveredett ellenzéki jelölt, Muharrem Ince, aki a voksok két százalékára számíthatott volna. A politikus bejelentése felvillanyozta a piaci szereplőket, a szavazótábora ugyanis várhatóan Kemal Kilicdaroglu mögé sorol majd be.
A Konda közvélemény-kutató cég legfrissebb adatai szerint az állás jelenleg a következő:
- Recep Tayyip Erdogan támogatottsága 43,7 százalékos,
- Kemal Kilicdaroglu pedig a voksok 49,3 százalékára számíthat.
Amennyiben ez lenne a vasárnapi végeredmény, újabb fordulóra kerülne sor, immár csak kettejük részvételével, május 28-án.
Amennyiben azonban bármelyikük 50 százalék fölé tudna menni, azzal már az első fordulóban eldőlne a verseny.
Recep Tayyip Erdogan húsz évig töretlen népszerűségét számos tényező rángatta az elmúlt időszakban. Ezen próbált ugyan javítani bizonyos intézkedésekkel, a legutóbb például azzal, hogy bejelentette, 700 ezer közalkalmazott kap fizetésemelést.
Az elnököt sokan bírálták a februári földrengés után a segélyek lassú folyósítása mellett többek között azért is, mert egyre több súlyos rendszerhibára derült fény az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Kiderült például, hogy olyan vállalkozó is akadt, aki tengeri homokkal kevert betonnal spórolt az építkezési költségein.
Az államfő – vélhetően már egyfajta kampányígéretként – kijelentette az újjáépítési munkálatok befejezéséhez egyetlen év is elegendő lesz, a szakértők azonban arra figyelmeztették, hogy megfelelő – sőt: a korábbiaknál jobb – minőségű rekonstrukció mellett erre gyakorlatilag esély sincs.
Ezt tetézte, hogy a közgazdászok egyetértenek abban, hogy Recep Tayyip Erdogan által képviselt unortodox monetáris és fiskális politika, és ennek keretében az, hogy nem helyeselte a kamatemelést, jelentősen meglódította a török inflációt, a külföldi befektetőket pedig elüldözte Törökországból.
Kemal Kilicdaroglu azt ígérte, megválasztása esetén megreformálja az ország gazdaságának alapjait annak érdekében, hogy az ismét vonzóvá válhasson a külföldi befektetők szemében. A jegybank élére új kormányzó kerül, az állami intézmények élén pedig leváltják a Recep Tayyip Erdogan által kijelölt bürokratákat.
Vasárnap nem kizárólag elnökválasztás zajlik Törökországban, a parlament összetételéről is most döntenek a szavazók.
A Konda közvélemény-kutató szerint a Recep Tayyip Erdogan mögött álló politikai erő, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a voksok 44 százalékára számíthat a parlamenti szavazáson, míg a hatpárti ellenzéki összefogás 39,9 százalékos eredményre.
A törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) azonban ezen a fronton is az ellenzék javára döntheti el a meccset. Ha ugyanis megszerzik azt a 12,3 százalékos támogatottságot, amelyet az előzetes felmérések alapján prognosztizálnak nekik, valamint valóban beállnak a hatpárti összefogás mellé, azzal vert helyzetbe szoríthatják az Igazság és Fejlődés Pártját és szövetségeseit.
A Reuters török kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban, mióta valós esély látszik arra, hogy a közeljövőben módosulhat a török gazdaságpolitika, a külföldi befektetők részéről is megnövekedett érdeklődést tapasztalnak. Különösen a fúziók és felvásárlások terén várható jelentős előrelépés.
A külföldi befektetők tárgyaltak a kormánnyal, az ellenzékkel, valamint állami és magánszektorhoz tartozó vállalatokkal is. Miután azonban akkor, ha Recep Tayyip Erdogan maradna hatalmon, nem apellálhatnának a kormányzati gazdaságpolitika gyökeres változására, vélhetően inkább Kemal Kilicdaroglu színre lépésében bíznak.
Az Európai Unió számára mindenesetre izgalmas kérdéseket vethet fel egy esetleges elnökváltás,
az ugyanis, hogy Recep Tayyip Erdogan az utóbbi években egyre inkább tekintélyelvűvé vált, lehetővé tette az EU-nak, hogy jogosan zárjon ki minden komoly vitát Ankarával az esetleges tagságról. Ez azonban Kemal Kilicdaroglu színre lépésével megváltozhat.
napi.hu