Történelmi pert nyert a MOL Horvátországgal szemben
Horvátországnak 80 milliárd forintot kell kifizetnie; ha nem teszik meg, az amerikai hatóságok bármilyen, az Egyesült Államok területén fellelhető horvát állami eszközt lefoglalhatnak.
A Mol Nyrt. fontos pert nyert Horvátországgal szemben, amelynek eredményeképpen a horvát államnak 200 millió dollárt, vagyis körülbelül 80 milliárd forintot kell kifizetnie a magyar vállalatnak – számolt be a Telex.
Amennyiben Horvátország nem tesz eleget ezen kötelezettségének, azzal azt a kockázatot vállalja, hogy az amerikai hatóságok bármilyen, az Egyesült Államok területén fellelhető horvát állami eszközt, például leszálló állami repülőgépeket, nagykövetségi bankszámlákat, vagy más horvát tulajdonú vagyontárgyakat és számlákat lefoglalhatnak.
A horvátok nem tartották be a 2009-es gázszerződést
A portálon felidézik: a horvát INA olajvállalat 2002-2003-as privatizációja során a magyar Mol lehetőséget kapott arra, hogy kisebbségi részesedést szerezzen a cégben. Noha a kapcsolat nem volt zökkenőmentes, a felek 2008-2009-ben végül megállapodtak. Ennek ellenére a Mol részesedése nem érte el az 50 százalékot, ám 2009 januárjában mégis megszerezte a horvát társaság irányítási jogait, így onnantól kezdve a magyar cég határozhatta meg az irányt.
Ezt követően Horvátországban politikai változások zajlottak, leváltották Ivo Sanadert, a korábbi miniszterelnököt, kizárták a pártjából, és még büntetőeljárások is indultak ellene.
Amikor napvilágra került Sanader korrupciós ügye, a horvát oldal bírósági úton támadta meg a Mol-lal kötött szerződéseket, majd peres eljárást indított Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ellen. Az a vád érte, hogy Hernádi Sanadert korrumpálta, amit Hernádi határozottan tagadott. Ennek ellenére a horvát állam jogosultnak érezte magát arra, hogy ne tartsa be a korábbi megállapodásokat, beleértve a 2009-es gázszerződést is.
Kölcsönös kereseteket nyújtottak be
Magyarországon a Központi Főügyészség egy korrupciós gyanúval kapcsolatos vizsgálatot követően úgy határozott, hogy az ügyet lezárja. A horvát igazságszolgáltatás viszont a saját jogrendjük alapján Hernádinak jogerős szabadságvesztést szabott ki, azonban ő nem utazott Horvátországba, mivel Magyarország nem adta ki őt, így egy ideig Magyarországon kellett maradnia. Azóta lekerült az Interpol körözési listájáról, és a schengeni övezeten kívül szabadon utazhat.
A polgári jogi eljárások terén Horvátország és a Mol kölcsönösen keresetet nyújtottak be egymás ellen. Horvátország Genfben kezdeményezett eljárást, míg a magyar fél Washingtonban indította perét. A hosszadalmas jogi csatározás végén szinte minden helyszínen a Mol került ki győztesen, bár ez a kép némi árnyalást igényel.
Genfben a horvátok jelentős vereséget szenvedtek, mert hat pontban támadták a Molt, de az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bírósága, az UNCITRAL minden vádpontban a magyar fél javára döntött, elutasítva a horvát korrupciós vádakat.
A washingtoni befektetés-védelmi eljárás, amely az ICSID, a Világbank alá tartozó nemzetközi befektetésvédelmi bíróság keretében zajlott, szintén a Mol javára ért véget. Ennek ellenére a horvátok sikernek tekinthették az ítéletet, mivel a Mol 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott helytállónak a bíróság. Az ítélet értelmében a horvát félnek hozzávetőleg 200 millió dollárt kellett volna megfizetnie.
Horvátország azonban mégsem lehetett elégedett a végeredménnyel, mivel a bíróság komoly bírálatokat fogalmazott meg az igazságügyi eljárásaikkal és egy megbízhatatlan koronatanúval kapcsolatban.
Nem fizettek
Horvátország az ítélet ellenére továbbra sem teljesítette fizetési kötelezettségét. Bár a visszatartott összeg kamatozott, a Molnak külön jogi eljárást kellett kezdeményeznie az Egyesült Államokban, hogy az ítélet végrehajthatóvá váljon. Valószínűleg Horvátország ezt követően már valóban fizetni fog, mert ellenkező esetben jelentős kockázatok elé néz.
A horvát Vecsernyji List kiemelten foglalkozott az üggyel, gyakran bírálva a horvát politikusokat, akik szerintük jelentős veszteségeknek tették ki az államot. A lap legfrissebb cikkében arról számolt be, hogy az amerikai bíróság szinte teljes mértékben elutasította Horvátország fellebbezését. Az amerikai szövetségi bíróságon Amir Ali bíró úgy ítélte meg, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol részére a választottbírósági határozatban megítélt összeget.
Az ítéletben Amir Ali bíró részletesen kifejtette, miért nem tartja megalapozottnak Horvátország érveit, milyen ellentétes precedensek állnak fenn, illetve ha Zágráb egy bizonyos dolgot kifogásolt, azt is tisztázta, hogy arról már korábban jogerős bírói döntés született, így az a kérdés már nem vethető fel újra.
A Horvátország védelmében felhozott érvek
Horvátország a szuverén immunitás jogával indokolta védekezését. Ennek a jogi védőpajzsnak a lényege leegyszerűsítve az, hogy külföldi államok nem perelhetők az Egyesült Államok bíróságai előtt.
Azonban az amerikai jogszabályok lehetőséget adnak bizonyos kivételekre; például, ha Horvátország maga járult hozzá egy szerződés keretében, hogy alávesse magát egy Amerikában székelő választottbíróság eljárásainak.
Ezen felül Horvátország azzal érvelt, hogy mivel immár az Európai Unió tagja, az ügyet két uniós ország között nem az Egyesült Államokban, hanem inkább egy uniós bíróság előtt kellene rendezni. Emellett jelezték, hogy amerikai bíróság nem lenne jogosult a végrehajtásra. A bíró azonban emlékeztetett arra, hogy ezek a kérdések már korábbi eljárásokban eldőltek.
Értelmezésük szerint az Egyesült Államok bármelyik kerületi bírósága érvényt szerezhet az ICSID-döntéseknek, és a washingtoni bíróságok rendszeresen foglalkoznak ilyen nemzetközi végrehajtási ügyekkel. Az Egyesült Államok jogrendje értelmében ugyanis az ICSID döntéseit ugyanúgy kell végrehajtani, mint az amerikai bírósági ítéleteket. Így jogi akadályok nincsenek, a továbbiakban már csak az a kérdés, hogy Horvátország fog-e utalni, vagy szükséges lesz a végrehajtási eljárás indítása.
vh
