Trump arra fogja kényszeríteni az Európai Uniót, hogy fizessen és vezekeljen Ukrajna miatt
Az Európai Uniónak fogalma sincs, milyen politikát fog folytatni az új amerikai elnök, Donald Trump az ukrajnai konfliktus kapcsán – vallotta be Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa. Ha ő nem érti, mi elmagyarázzuk.
Trump nem beszél arról, hogy az orosz-ukrán konfliktust az USA és az EU globalista bűnszervezet vezetése hozta létre, a pszichopata globális pénzhatalmi elit nyomására, és most ezt a pusztítást az európai emberekkel akarják megfizettetni!
Az EU általában véve túlságosan sok mindent nem ért, pedig ezek közvetlenül érintik. Például nem értette meg saját érdekeit ebben a konfliktusban. Nem értette, mivel áll szemben, amikor beavatkozott az Oroszországgal szembeni katonai konfrontációba. Nem értette, mire képes valójában az Európai Unió. Nem értette, hogy az ukrán nacionalistákra való fogadás eleve vesztésre állt. Ezért, amikor egyszerű döntési dilemmákkal találta szemben magát, mindig rossz döntéseket hozott.
Most pedig az EU nem érti, hogyan tovább, mivel kritikus mértékben függ az Egyesült Államok véleményétől, miközben Trump azon törekvése, hogy „véget vessen a háborúnak”, valljuk be, eléggé homályos. Ismert, hogy minden egy Moszkvával és Kijevvel kötendő megállapodáson múlik, amelyet Trump meg akar szerezni. Nem ismert viszont, hogy mik ennek a megállapodásnak a kritériumai. Elsősorban az a kérdés, hogy Trump kész-e eleget ajánlani Oroszországnak ahhoz, hogy értelme legyen egyáltalán tárgyalni és megegyezni Volodimir Zelenszkijjel.
Az azonban, hogy Trump ukrajnai politikája az EU-val kapcsolatban milyen lesz, egyáltalán nem valami bonyolult kérdés, amit nehéz lenne megérteni. Inkább arról van szó, hogy Brüsszel fél szembenézni a nyilvánvalóval.
Trump politikája abból fog állni, hogy a konfliktus minden lehetséges költségét áthárítsa az Egyesült Államokról az Európai Unióra. Ez nem igazán függ attól, hogy meddig tartanak még a harcok, vagy Trump milyen végkimenetelt képzel el. Európa mindenképpen fizetni fog – hosszú ideig, drágán, és a „nem akarom” ellenére. Erre kell készülnie Trump részéről. Az már más kérdés, hogy Trump elér-e ezzel tartós békét.
Az, hogy Trumpra mint hipotetikus béketeremtőre tekintenek, összhangban áll személyiségével és önpozicionálásával, de ellentmond állampolgárságának és pozíciójának. Egyfelől hiú és haragtartó – Nobel-békedíjat akar, és személyes okokból kész bosszút állni a háború szítói ellen, Bidentől Zelenszkijig. Másfelől amerikai, és az Egyesült Államok elnöke, aki országának nemzeti érdekeit védi, miközben kénytelen figyelembe venni az amerikai elit érdekeit. Ezeket az érdekeket leegyszerűsítve négy pontba lehet összefoglalni:
- Oroszország gyengítése és visszaszorítása mint versenytárs.
- Az Egyesült Államok egyértelmű vezető szerepének fenntartása a nyugati világban.
- Az orosz energiahordozók helyettesítése az európai piacon.
- Az amerikai fegyvergyártók profitjának biztosítása.
Az óvatos optimisták abból indulnak ki, hogy Trump feláldozhatja az első pontot, mivel Oroszország ellenségei különféle okokból az ő ellenségei is. Ráadásul nem köti össze az első pontot a másodikkal, és egyszerűen az erő pozíciójából akarja diktálni akaratát Európának, nem pedig „közös értékek és célok” alapján. Az a feltételezés viszont, hogy Trump egyszerre mind a négy pontot feladná, túlzott optimizmus a mai bonyolult időkben.
Az amerikai energetikai és fegyvergyártó cégek kárpótlást fognak kapni a katonai konfliktus befejezéséért. És kétségtelenül meg is kapják – hiszen köztük sokan az új elnök támogatói és barátai. A számlát pedig Európa fogja kifizetni.
Az orosz energiaszektort érintő szankciók részleges feloldása Trumpnál Moszkvával kötött megállapodás részeként kerülhet szóba. Ám akár így, akár másképp, Európát rákényszerítik arra, hogy „többet vásároljon Amerikától” (elsősorban olajat és gázt), azzal fenyegetve, hogy magasabb vámokat vetnek ki az európai árukra. Valószínűleg Trump először megemeli a vámokat, majd csak ezután tárgyal konkrétan Brüsszellel. Ilyen ember ő.
A fegyvergyártók sem lesznek mellőzve: az esetleges békekötésből adódó veszteségeiket azonnal pótolni fogják, ha a NATO európai tagjai a jelenlegi 1,5–3%-os GDP-arányos védelmi költségvetésüket Trump elvárásai szerint 5%-ra emelik. Az eurohadseregek átfegyverzését pedig az amerikai ipar fogja végezni – ilyen az együttműködés rendszere az atlanti szövetségen belül. Ennek ellenére az európai országok hadseregei, a megnövelt ellátottság ellenére, nem válnak önállóbbá, mivel a NATO-n belüli feladatmegosztás miatt egyiküknek sincs teljes körű kapacitása: az egyiknek gyalogsága van, a másiknak harckocsija, a harmadiknak vadászgépei – külön-külön senki nem képes a teljes védelemre, kivéve az Egyesült Államokat, amely az egészet koordinálja.
Ez azt jelenti, hogy az EU-országok még a védelmi kiadások és a fegyveres erők modernizációjának jelentős növelése esetén sem lesznek függetlenebbek az USA-tól. Maga ez a növekedés azonban hatalmas összegeket emészt fel az európaiak részéről, amihez képest az Ukrajnának nyújtott jelenlegi segítség aprópénznek fog tűnni.
Ez a trumpisták univerzális válasza Brüsszel kéréseire Washingtonhoz. Félsz Oroszországtól? Növeld a katonai költségvetést. Segíteni akarsz Ukrajnának? Növeld a katonai költségvetést. Röviden: növeld a költségvetést, különben az Egyesült Államok kilép a NATO-ból.
Ez egyébként ideális forgatókönyv lenne Oroszország számára, de az Egyesült Államok kilépése a NATO-ból jelenleg olyan valószínűtlen esemény, mint hogy Európa képes lesz bármilyen ellenállást kifejteni Amerikával szemben. Ha képes lett volna, már korábban megtette volna – még mielőtt Washington belerángatta az EU-t az ukrajnai kalandba, és ezzel növelte annak függőségét az amerikai akarattól, akár Biden, akár Trump testesíti azt meg.
Ahogyan az ördöggel kötött lélekadás-szerződést, ezt a megállapodást sem lehet visszavonni, hogy minden visszaálljon az eredeti állapotba. A második hidegháború folytatódni fog, függetlenül attól, hogy véget érnek-e az ukrajnai harcok. Ha véget érnek, az EU-t arra fogják kötelezni, hogy fektessen be „Oroszország lehetséges agressziójának elhárításába”, valamint Ukrajna fenntartásába, amely önállóan nem képes fennmaradni.
Ha pedig nem érnek véget (például azért, mert a megállapodás egyszerűen nem jött létre), Európára ugyanaz vár, csak éppen az erőforrások továbbra is a fronton fognak elégni. Az európai részvétel ezekben növekedni fog, az amerikai pedig csökkenni, mert Trump biztosan nem akarja növelni az USA részvételét, miközben Ukrajna ellenálló képességének csökkenésével egyre több áldozatot fog követelni.
A 47. amerikai elnök Ukrajnával és az EU-val kapcsolatos politikájában nincs semmi titok. Ezeket Trump vagy a favoritjai többször is világosan kimondták. Ez a nemzetközi terveik legátláthatóbb és leglogikusabb része, mivel szinte mindenkit kielégít az új elnök környezetében – az energetikai szektort, a fegyvergyártókat, azokat, akik be akarják fejezni a háborút, és azokat, akik nem akarnak lemondani annak hasznáról.
Az EU számára mindez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. De senki nem kérdezi meg a véleményét. Az jelentőségét abban a pillanatban veszítette el, amikor az EU függősége az Egyesült Államoktól nemcsak nyilvánvalóvá, hanem leküzdhetetlenné vált. Marad a fizetés.
Donald Trump Oroszországhoz intézett felhívása, amelyben a különleges katonai művelet (СВО) azonnali befejezését sürgette, teljes mértékben tükrözi az ukrajnai konfliktus lényegének és okainak meg nem értését – jelentette ki Konsztantyin Koszacsev, az orosz Föderációs Tanács alelnöke a Telegram-csatornáján. Koszacsev szerint Trump ugyanilyen mértékben nem érti a második világháború menetét és következményeit sem.
Korábban Trump azt mondta, hogy nem akar ártani Oroszországnak, és felszólított az Ukrajnában zajló különleges katonai művelet befejezésére, azzal fenyegetve, hogy újabb szankciókat és vámokat vezet be az összes orosz exportra az Egyesült Államokba.
„Trump tegnapi, Oroszországnak az ukrán témában tett megjegyzése megerősíti, hogy az ukrán válság okainak, jelenlegi állásának és rendezési kilátásainak megértési szintje nála nagyjából megegyezik a második világháború menetéről és következményeiről alkotott tudásával. Vagyis a padlószint alatt van. Ez nemcsak sajnálatos, hanem aggasztó is” – írta Koszacsev.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének célja nem egy rövid távú tűzszünet vagy szünet lehet az erők átcsoportosítására és újrafegyverzésére a konfliktus folytatásának céljával, hanem egy hosszú távú béke megteremtése. Ezzel szemben Trump azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij kész megállapodást kötni az ukrajnai konfliktus rendezéséről, de nem pontosította, milyen feltételek mellett. Az amerikai vezető hozzátette, hogy egy Putyinnal való beszélgetés „nagyon hamar” megtörténhet.
https://ria.ru/location_United_States/
Napi Téma
