Trump küldheti padlóra a magyar gazdaságot – Nálunk is jön a recesszió?
Lassan a magyar gazdaságon is látszanak a nyugat-európai lassulás jelei, és a következő hónapokban a helyzet tovább romolhat. Elképzelhető, hogy a magyar gazdaság is recesszióba csúszik a következő negyedévekben? Mi kellene ehhez? Milyen további kockázatok leselkednek ránk?
A jelenlegi 5 százalékos gazdasági növekedést látva elsőre nehezen elképzelhető a recesszió, de „meredekebb” forgatókönyvek mellett akár be is következhet.
Elsősorban a külső környezet romlása miatt lehet félteni egyre inkább a magyar gazdaságot. Nyugat-Európa mostanra egyértelműen behúzta a féket, negyedéves alapon az eurózóna és az EU28 is csak 0,2 százalékos bővülést tudott felmutatni, vagyis hajszálra van a recessziótól Európa. Technikai értelemben ugyanis akkor beszélünk recesszióról, ha egymást követő két negyedévben negatív a negyedév/negyedév alapú növekedés.
Látható, hogy az eurózónának már nem kell sok ehhez, ha még egy kicsit tovább romlanak a gazdasági kilátások, akkor akár az egész európai gazdaság visszaesésbe válthat. Márpedig a kilátások nem rózsásak, a kontinens egyik legfontosabb szektorának, a feldolgozóiparnak beszerzési menedzserindexe február óta a növekedést előre jelző 50 pontos érték alatt van, a szeptemberi 45,7 pont pedig 2012 októbere óta a legalacsonyabb.
Európa gyenge teljesítménye pedig nem kis részben annak köszönhető, hogy a kontinens motorja gyengélkedik: a német gazdaság a második negyedévben már 0,1 százalékkal zsugorodott, vagyis egy lépésre került a recessziótól. Ha a harmadik negyedévben sem tudnak növekedést produkálni, akkor technikailag is recesszióba csúszik a gazdaság. A szeptemberi 41,7 pontos feldolgozóipari beszerzési menedzserindex után pedig nehéz elképzelni, hogy gyors visszapattanás jött volna a harmadik negyedévben.
Közben a magyar gazdaság eddig meglepően jól teljesít, nálunk a második negyedévben szezonálisan és naptárhatással kiigazítva nem fékezett a gazdaság, változatlanul 5,2%-os volt az éves növekedés, negyedéves alapon pedig 1,1 százalékos növekedést mutatott fel a gazdaság.
EGYÉRTELMŰEN LASSULÁST VÁRNAK A SZAKEMBEREK A MAGYAR GAZDASÁGGAL KAPCSOLATBAN IS, A KÉRDÉS ENNEK MÉRTÉKE. AZ ALAPFORGATÓKÖNYV SZERINT AZ ERŐS BELSŐ MOTOROKNAK KÖSZÖNHETŐEN MESSZE LESZÜNK A RECESSZIÓTÓL, DE ÉRDEMES VÉGIGGONDOLNI, HOGY MI KELLENE AHHOZ, HOGY NÁLUNK IS KÉT NEGATÍV NEGYEDÉVET LÁSSUNK EGYMÁS UTÁN.
A természetesnek mondható ciklikusság mellett egy sor „egyéb” tényező sújtja a világgazdaságot, elsősorban a bizonytalanság miatt aggódnak a közgazdászok. A legfontosabb faktor az amerikai-kínai kereskedelmi háború, melynek kimenetelét egyelőre csak találgatni tudjuk, az időként tapasztalható átmeneti enyhülés ellenére kevesen gondolják, hogy belátható időn belül kiegyezne a két nagyhatalom.
Európa számára legalább ekkora kockázat a Brexit közelgő határideje, egyre kisebb az esély arra, hogy október végéig sikerül megállapodnia az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a békés elválásról. A legvalószínűbb forgatókönyvnek most az újabb halasztás tűnik, ami csak fenntarthatja a bizonytalanságot, a végleges megoldás majd egy előrehozott választás vagy újabb népszavazás után születhet meg. A bizonytalanság helyett az azonnali rosszkedv uralkodna el akkor, ha a hosszabbítás helyett október végén rendezetlen Brexitre kerülbe sor, márpedig ennek is érdemi valószínűsége van.
Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy Donald Trump amerikai elnöknek novemberben döntenie kell arról, kivet-e védővámokat az európai autóimportra. Tavasszal fél évvel elhalasztották a döntést, akkor a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy Trump 20-25%-os vámtarifán gondolkodik.
Ha az európai autóipart megadóztatja Trump, az már kézzelfogható csapást jelentene a kontinens gazdaságának. Az Atlantic Council think tank elemzése kiemeli, hogy a szektor 12,6 millió munkahelyet biztosít jelenleg Európában, a GDP 4 százalékát adja a kibocsátása. Az európai autóexportnak pedig 29 százaléka megy az Egyesült Államokba, vagyis ennek kiesése vagy megdrágulása érezhető lassulást okozhatna a gazdaságban.
Az autóipar megvámolása pedig a magyar gazdaságot is érzékenyen érintené, hiszen az európai gyártók közül az Audinak és a Mercedesnek is van üzeme hazánkban, a BMW pedig a következő években tervezi felépíteni gyárát Debrecenben. Egy amerikai importvám pedig ezeket a gyártókat is érzékenyen érintené.
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogyan dönt majd Trump, de az utóbbi hetek fejleményei alapján nem sok reménye lehet az autógyártóknak. Az elnöknek legkésőbb november 17-ig kell nyilatkoznia, hogy kiveti-e a vámokat nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. A rossz hír, hogy két hete az USA egy hosszú ideje húzódó pert nyert meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt, majd az engedély megszerzése után azon nyomban 7,5 milliárd dollárnyi vámot vetett ki európai termékekre. Ez pedig nem arra utal, hogy Trump békülni szeretne.
Az európai gazdaság tehát már egyébként is szenved, a kilátásai sem jók, és erre jön még rá az amerikai vámok és a Brexit miatti bizonytalanság. Az kérdés már csak az, hogy ebben a környezetben mennyire lassulhat le a magyar gazdaság, elképzelhető-e, hogy recesszióba csúszunk. Ennek megválaszolásához először a magyar gazdasági növekedés szerkezetét érdemes megvizsgálni:
Az idei második negyedévben a beruházás 4,3 százalékpontos és a háztartási fogyasztások 2,5 százalékpontos hozzájárulása húzta a növekedést, ezek bőven kompenzálták a külkereskedelem mínusz 1,2, illetve a készletezés mínusz 1 százalékpontos lehúzó erejét.
Az amerikai védővámok esetleges kivetése a külkereskedelmet foghatja vissza elsősorban, vagyis annak negatív hozzájárulása lehet még nagyobb. Kérdés, hogy ezt a jövőben még mindig tudja-e kompenzálni a beruházás és a fogyasztás.
Elképzelhető, hogy az amerikai autóipari vámok Magyarországot is recesszióba taszítják majd, mivel az európai gazdaság lassul, az uniós források felhasználása pedig várhatóan lassul majd az új uniós költségvetési ciklus előtt, hogy aztán majd 2022-23-ban újra felpörögjön a forráslehívás írták legfrissebb negyedéves elemzésükben az Unicredit Bank szakemberei.
Vagyis az elemzők szerint elképzelhető, hogy nem csak a külkereskedelmünk esik majd vissza a következő negyedévekben, hanem ezzel párhuzamosan az uniós források kifutása miatt a most erősen támogató beruházások is lassulnak. Ez a forgatókönyv pedig már valóban elhozhatná a recessziót. Az Unicredit szakemberei szerint egy ilyen opció esetén a kormány sem nézné tétlenül a gazdaság visszaesését, a költségvetésen keresztül élénkítené a gazdaságot és időlegesen félretenné a 60 százalékos GDP-arányos adósságráta elérésének (középtávú) célját.
Az Unicredit szerint a fentiek mellett a lakossági fogyasztás bővülése is lassulhat, hiszen a béremelkedési ütem nehezen lesz fenntartható és a foglalkoztatás is lassan eléri korlátait. Emiatt azt gondolják, hogy az idei növekedés még 4,6% körül lehet, jövőre viszont 2,7% környékére lassul a magyar gazdaság.
A Raiffeisen Bank friss elemzésében azt emelik ki, hogy a magyar feldolgozóipar közel 30%-át az autóipar állítja elő, további 5-10%-ot pedig az autóipari beszállítók. Ez is azt támasztja alá, hogy a globális autóipari lassulás és az esetleges amerikai vámok érzékenyen érintenének minket. A bank elemzői hozzáteszik: már vannak olyan háttérinformációik, melyek szerint több nagy beszállító is a rendelésállomány jelentős csökkenésével küszködik, és hasonló hírek terjednek a szállítmányozási ágazatban is.
A recesszió technikailag akkor következik be, ha a gazdaság egymást követő két negyedévben zsugorodik az előző három hónapos időszakhoz képest. Vagyis nem az kell, hogy a jelenlegi 5 százalékos éves GDP-növekedésünk lenullázódjon, már egy komolyabb lassulással is előállhat az a helyzet, hogy az 1 százalék körüli negyedéves alapú bővülés eltűnjön.
Ez rövidtávon nem tűnik valószínűnek, az eddig megismert harmadik negyedéves adatok nem utalnak ilyen mértékű lassulásra. Hosszabb távon azonban nem zárható ki ez a forgatókönyv sem. Mi most négy lehetséges kimenetelt vázolunk fel:
- Az első, hogy a világgazdaság lassulása nekünk meg sem kottyan majd, a mostani 1 százalék környékéről 0,8-0,9 százalékra fékez csak a negyedéves bázisú növekedésünk. Ebből következik, hogy így elképzelhetetlen a recesszió, az idén 4,9, 2020-ban pedig 3,6 százalék körül bővülhet a gazdaság összességében.
- A második forgatókönyv szerint erősebben begyűrűzik hozzánk a nemzetközi visszaesés, de még így is átlagosan 0,6 százalékos negyedéves növekedés jön majd. Elvileg ebben az esetben is kicsi a recesszió esélye, hiszen ehhez két minimálisan zsugorodó negyedév után erőteljes visszapattanás kellene 1 százalék feletti negyedéves bővüléssel. Ez legfeljebb akkor lehet, ha a hirtelen fékezés után jövőre egycsapásra minden megoldódik a világgazdaságban. Egy ilyen forgatókönyv mellett is kijöhet 2,5 százalék körüli éves növekedés 2020-ra.
- A harmadik, már sötétebb forgatókönyv az, hogy nagyobb lesz a visszaesés, átlagosan 0,3 százalékkal tudunk csak bővülni negyedévente 2020 végéig. Ebben már könnyen benne lehet egymás után két negatív negyedév, vagyis reálisabb esélye lenne a recessziónak. Átlagosan 0,3 százalékos negyedéves bővüléssel már csak 1,4 százalék lenne jövőre a növekedésünk.
- Van még egy eshetőség, melyben azzal számolunk, hogy 2019 végén-2020 elején jön egy hirtelen egyszeri visszaesés, majd hamar visszatérünk a növekedés útjára. Ez azt jelentené, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedév lenne mínuszos, vagyis recesszóba csúszna a magyar gazdaság, majd onnan 2020 végéig fokozatosan érnénk el újra a 0,9 százalékos bővülést. Ez persze már az idei éves bővülést visszafogná 4,4%-ra, jövőre pedig csak 1,3%-os lenne a bővülés.
Természetesen lehetetlen megmondani, hogy a fenti forgatókönyvekből melyik valósul meg. Most az látszik, hogy a világgazdasági kockázatok valószínűleg nem fognak egycsapásra eltűnni, az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban senki nem vár hirtelen áttörést, emellett a Brexit is tovább nyomasztja a gazdaság szereplőit. Ha pedig Donald Trump az európai autóiparra is kiveti a vámokat, akkor szintén kicsi az esélye annak, hogy onnan egyhamar visszatáncolna, valószínűbbnek tűnik, hogy az EU hasonló lépésekkel válaszolna, ami tartósan negatív hatással lenne a gazdaságra.
A különböző kockázati pályákat az MNB is elemzi negyedévről negyedévre inflációs jelentésében. A szeptemberi kiadványban szerepel egy olyan jegybanki forgatókönyv, mely a romló globális konjunktúrával számol, ebben az esetben elképzelhető, hogy 1,6%-ra lassul az éves növekedésünk 2020-ban. Ez már alig haladná meg az általunk felvázolt harmadik és negyedik opciót, melyekre azt mondtuk, hogy akár a recesszió is „bennük lehet”.
Alternatív pályánkban a világgazdasági növekedés üteme lassul, ami a német ipar teljesítményét is visszaveti. Ezek következtében a német autógyártók a tervezett magyarországi beruházásokat és kapacitásbővítéseket a vártnál később hajtják végre. Ennek következtében az alappályában feltételezettnél alacsonyabb beruházási aktivitásra számítunk – írja az MNB ezzel a forgatókönyvvel kapcsolatban.
Forrás: portfolió
