Trump mérges lett, vendettára készül Oroszország ellen
Donald Trump amerikai elnököt annyira felbosszantotta Oroszországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatos halogató taktikája, hogy azt tervezi: azokat az országokat, amelyek Moszkvától vásárolnak olajat, elzárná az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől. Viszont lehet, hogy egy ilyen lépés éppen a visszájára sülne el, és az ügyből Amerikának is komoly kára keletkezhet.
Donald Trump eddig sem volt híján a határozottságnak. Az amerikai elnök most egy valódi nagy dobásra készül. A Fehér Ház lakóját komolyan felidegesítette, hogy Moszkva mindenféle ürüggyel halogatja az átfogó tűzszünet megkötését. A Kreml álláspontja érthető, mert az orosz csapatok nyerésre állnak az ukrajnai háborúban, kellő tartalékokkal rendelkeznek, gyorsan felfuttatták a hadiipart. Mindent egybevetve nincs ok, ami Moszkvát siettetné. Ezért az orosz vezetés, a „Lassan jársz, tovább érsz” közmondás alapján Ukrajna kifáradására játszik.
Viszont, maga az ukrán állam, ma csak azért létezhet, mert a külföld „betömi” azt a 35 százalékos lyukat, amely a költségvetésben tátong. Kijev eddig több forrásból is kapott horribilis támogatást, de az amerikaiak kezdenek kihátrálni a konfliktusból, és több mint kétséges, hogy az Európai Unió képes lesz a Washington által okozott hiányt pótolni, még akkor sem, ha Brüsszelből hangzatos ígéretek hangzottak el.
Trump, az oroszok időhúzásán felháborodva arra készül, hogy újabb energetikai szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.
Az új, Moszkva elleni esetleges büntető intézkedések közvetlenül ugyan nem Oroszországot érintik, de neki is árthatnak. A tervezett amerikai szankciók, azokat az államokat sújtják, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Az amerikai elnök ugyanis azt tervezi, hogy ezeket az országokat elzárná az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől.
Vagyis, ezek az államok semmilyen terméket nem exportálhatnának az Egyesült Államokba, illetve nem vásárolhatnának amerikai árukat sem. Ezzel az elképzeléssel azonban több probléma is van. Az esetlegesen bevezetésre kerülő intézkedések, olyan jelentő államokat venne célba, mint Kína, India, Dél-Afrika, Brazília, amelyek Oroszországgal együtt BRICS-csoportot alkotják. Vagyis nagyjából úgy néz ki a dolog, hogy Trump terve a BRISC országok ellen irányul, még akkor is, ha az amerikai elnöknek nem ez volt az eredeti célja. Más jelentős államok is tagjai szeretnének lenni a BRICS-csoportnak, például, Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia. Eddig, több mint 40 ország mutatott érdeklődést a BRICS-tagság iránt.
Ha Trump valóban bevezeti az Oroszország elleni olaj exportáláshoz köthető tilalmat, akkor jelentős globális gazdasági változásokra lehet számítani. Csak néhány adat, amelyek jól érzékeltetik az ügy jelentőségét.
Az USA Kínával folytatott teljes árukereskedelme 2024-ben becslések szerint 582,4 milliárd dollár volt. Az USA Kínába irányuló áruexportja 2024-ben 143,5 milliárd dollár volt.
2023-24-ben az Egyesült Államok volt India legnagyobb kereskedelmi partnere 119,71 milliárd dolláros kétoldalú árukereskedelemmel (77,51 milliárd dollár értékű amerikai export, 42,19 milliárd dolláros indiai import, 35,31 milliárd dollár kereskedelmi többlettel).
Ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését, akkor mindez múlt időbe kerül, ami nem csak Oroszország ellen jelentene gazdasági vendettát, hanem nagyon komolyan érintené a BRICS államokat is.
Nagyon is elképzelhető, hogy kezdetben az érintett országoknak kisebb-nagyobb nehézséget okozhat Trump esetleges döntése. Viszont később nagyon elképzelhető, hogy mindez visszaüthet az Egyesült Államokra is. A kemény politika ugyanis a BRICS országokban felgyorsíthatja azokat a gazdasági és politikai folyamatokat, amelyek már korábban elindultak. Ezeknek kettős célja van. Az első, szorosabbra zárni egymás között a politikai és gazdasági együttműködést, ezzel együtt megtörni a globális valuták, többek között a dollár uralmát.
Nem szabad elfelejteni, hogy például az Oroszország és Törökország közötti árucsere forgalmat, már nem dollárban, hanem orosz rubelben és török lírában számolják el. Hasonló a helyzet Moszkvának és Pekingnek a kereskedelmi viszonyában is, ahol Jüan-rubel elszámolás van.
Viszont, ha Trump megvalósítja tervét, akkor ezek az országok még szorosabbra fogják fűzni gazdasági és politikai kapcsolataikat.
Így viszont egy olyan kétpólusú világrend kialakulásának lehetünk majd a szemtanúi, ahol az egyik oldalon Amerika, a másik oldalon pedig nem egy hasonló nagyságrendű állam áll majd, hanem egy nagyon jelentős tagokból álló országok csoportja.
Magyar Hírlap
