„Trump új liberális világrendet épít, amely megakadályozza a háborúkat, és nagyobb jólétet teremt”
Az amerikai demokrácia hagyományainak alapján Donald Trump amerikai elnök új liberális világrendet épít, amely megakadályozza a háborúkat és nagyobb jólétet teremt – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Brüsszelben, a kétnapos NATO külügyminiszteri tanácskozást megelőzően kedden.
A külügyminiszter hangsúlyozta, Trump elnöksége alatt Amerika nem hagy fel a nemzetközi vezető szerepével, és nem hagyja el barátait a nemzetközi színtéren. Pompeo beszédében bírálta Iránt és Kínát a világban kialakult instabilitás miatt, és elmondta, az Egyesült Államok arra ösztönözte a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy csökkentsék a finanszírozást a problémás országok számára. Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Washington egyoldalúan cselekedne.
„Még európai barátaink is azt mondják néha, hogy nem a szabad világ érdekében járunk el. Ez egyszerűen valótlan” – közölte.
A külügyminiszter aláhúzta, Amerika a szuverén államok nyitott, igazságos, átlátható és szabad világának megőrzése, védelme és előmozdítása érdekében jár el. Ez a törekvés a nemzetek liberális rendjének tényleges helyreállítását igényli, határozott Amerikát és vezetést követel, de nem csak Amerika, hanem minden demokratikus állam részvételével – tette hozzá.
Pompeo azzal vádolta Kínát, Iránt és Oroszországot, hogy több nemzetközi szerződést és számos államközi megállapodást megsértenek. Kijelentette, a Trump-adminisztráció ezt nem fogadja el, ezért olyan intézmények és egyezmények reformját sürgeti, amelyek a második világháború utáni nemzetközi rend alapjait képezték. Hozzátette, az olyan szervezetek, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Afrikai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank „elrozsdásodtak”, jelentős változtatásokra szorulnak. Az Egyesült Államok továbbra vezető szerepet vállal abban, hogy felhívja a figyelmet azokra, akik kihasználják ezen intézmények kiskapuit – tette hozzá Mike Pompeo.
A kétnapos NATO külügyminiszteri tanácskozás kedden kezdődött Brüsszelben, középpontjában a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz–ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a NATO két fontos partnerével, Grúziával és Ukrajnával találkoznak, és áttekintik a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetét, a szövetség és az érintett országok együttműködését, valamint a reformfolyamatok állását.
A miniszterek munkavacsoráján a közel-keleti és észak-afrikai kihívások kerülnek elő. Áttekintik a NATO terrorizmus elleni szerepét, megvitatják az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépésének és a régióbeli partnereknek nyújtott NATO-támogatások jövőjét. Szerdán a NATO tagországok külügyminiszterei megbeszélést tartanak a Nyugat-Balkánról Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének részvételével.
Megbeszélik Szkopje NATO-tagság felé, főként a névvita rendezése által tett előrehaladását, valamint Bosznia-Hercegovina tagsági törekvéseinek következő lépéseit. A miniszterek várhatóan támogatni fogják, hogy a NATO fogadja el Bosznia első éves nemzeti programját, amely fontos lépés a tagsági akcióterv aktiválása felé. A miniszteri találkozó a NATO afganisztáni missziója munkájának áttekintésével záródik, amelyen a szakminiszterek megvitatják az országban jövőre esedékes elnökválasztás előkészületi munkálatait, átbeszélik a békefolyamat érdekében tett lépéseket, és az afgán kormány reformintézkedéseinek eredményeit.
Forrás: MTI
