Trump Zelenszkij távozását sürgeti: felrobbant a vita

Éles konfliktus alakult ki Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között, miután az amerikai elnök megállapodást jelentett be Vlagyimir Putyinnal az orosz dízelüzemanyag szállításáról. Washington átmenetileg enyhített az orosz üzemanyag-exportra vonatkozó szankciókon, az ukrán elnök pedig azzal vádolta meg az amerikai vezetést, hogy ezzel Oroszország háborús erőfeszítéseit támogatja. Trump erre már azt mondta: Ukrajnának olyan elnökre lenne szüksége, aki képes megállapodni a háború lezárásáról.

Trump szerint új vezetőre lenne szüksége Ukrajnának

Donald Trump a Fehér Házban újságírók előtt ismét bírálta Volodimir Zelenszkij politikáját. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy az ukrán államfőnek több lehetősége is lett volna a megállapodásra, ám ezekkel nem élt.

Trump kijelentette, hogy szerinte eljött az ideje annak, hogy Ukrajna új elnököt kapjon, aki képes megegyezni Oroszországgal a háború befejezéséről. Az amerikai elnök ezzel egyértelműen megkérdőjelezte Zelenszkij tárgyalási stratégiáját.

Trump az ukrán hadsereg oroszországi energetikai létesítmények elleni támadásait is kifogásolta. Arra figyelmeztette Kijevet, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók támadásával, mert ezek a műveletek szerinte tovább súlyosbíthatják a nemzetközi üzemanyagpiac helyzetét.

Az amerikai elnök azt is állította, hogy a 2022-ben kitört háború elkerülhető lett volna, ha akkor ő vezeti az Egyesült Államokat. Ez Trump régóta hangoztatott álláspontját tükrözi, amely szerint elnöksége alatt más irányt vehetett volna az orosz–ukrán konfliktus.

Az ukrán elnök élesen reagált a Washington és Moszkva közötti dízelüzlet hírére. Zelenszkij szerint az orosz energiahordozók értékesítésének megkönnyítése olyan bevételekhez juttathatja Moszkvát, amelyeket a háború folytatására fordíthat.

Az ukrán államfő a közösségi médiában azt hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni gazdasági nyomás enyhítése nem segíti elő a békét. Álláspontja szerint a szankciók feloldása helyett olyan megállapodásra lenne szükség, amely kölcsönös engedményeket követel mindkét féltől, és ténylegesen csökkenti az eszkaláció veszélyét.

Zelenszkij a döntést gyengeségként értékelte, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva emiatt kevésbé érezheti szükségét a Washingtonnal folytatott érdemi együttműködésnek.

A vita tehát túlmutat az üzemanyag-kereskedelmen: alapvető nézetkülönbség rajzolódik ki arról, hogy a gazdasági kapcsolatok újbóli megnyitása vagy a szankciós nyomás fenntartása viheti-e közelebb a feleket a háború lezárásához.

Megállapodás Putyinnal: több százezer tonna orosz dízel érkezhet

Trump bejelentette, hogy sikeresnek értékeli a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetését. Közlése szerint Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállít az amerikai és a világpiacra.

Az amerikai elnök további szállításokról is beszélt: novemberre 500 ezer tonnát, azt követően pedig újabb egymillió tonnát említett. A bejelentés célja az amerikai és a nemzetközi üzemanyagpiac kínálatának növelése, valamint az árak mérséklése.

Az amerikai pénzügyminisztérium átmenetileg enyhített az orosz dízelüzemanyag szállítását és értékesítését érintő korlátozásokon. Az intézkedés a bejelentés szerint lehetővé teszi az érintett orosz üzemanyag-szállításokat, miközben a korábbi szankciós politika jelentős változásáról van szó.

A döntés azért is figyelemre méltó, mert az Egyesült Államok az elmúlt években éppen az orosz energiaszektorra nehezedő gazdasági nyomással próbálta korlátozni Moszkva háborús bevételeit.

Miért fontos Trumpnak az üzemanyag ára?

A megállapodás hátterében nem kizárólag a háború és a diplomácia áll. Az Egyesült Államokban megemelkedett üzemanyagárak gazdasági és belpolitikai problémát is jelenthetnek a Trump-adminisztráció számára.

A dízel különösen fontos a teherfuvarozásban, a mezőgazdaságban és számos iparágban. Az árak emelkedése közvetve a termékek és szolgáltatások költségeit is növelheti, így az amerikai háztartások és vállalkozások számára is érezhető terhet jelenthet.

A novemberi félidős kongresszusi választások előtt az üzemanyagárak politikai jelentősége is megnőtt. Trump az orosz szállításoktól is azt várja, hogy segítsenek enyhíteni az árnyomást.

Ugyanakkor kérdéses, hogy a bejelentett mennyiségek mennyire lesznek képesek tartósan befolyásolni a világpiaci árakat. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a globális kereslethez viszonyítva a szállítások hatása korlátozott lehet.

Az orosz dízelszállítások újraindításának különös hátteret ad, hogy Oroszország maga is ellátási nehézségekkel küzdött. Az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások termelési kieséseket okoztak, miközben Moszkva korlátozásokkal igyekezett biztosítani a belföldi üzemanyag-ellátást.

Az orosz kormány korábban a dízelexport korlátozásával próbálta mérsékelni a hazai piacon kialakuló hiányt. A finomítók elleni támadások és az exportkorlátozások miatt az orosz üzemanyagpiac helyzete is bizonytalanná vált.

Az orosz vezetés most azt jelezte, hogy megkezdheti a dízelexport korlátozásainak enyhítését. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az ország minden régiójában megszűntek volna az ellátási problémák.

Trump eközben azt szeretné elérni, hogy Ukrajna állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat. Kijev viszont úgy tekint ezekre a műveletekre, mint az orosz háborús gazdaságot gyengítő eszközökre. A két álláspont közötti ellentét tovább nehezítheti a diplomáciai egyeztetéseket.

Folytatódhatnak a tárgyalások, de a béke továbbra sem biztos

A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Trump telefonbeszélgetésén az energetikai együttműködés mellett az ukrajnai rendezés lehetőségeiről is szó esett. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov azt közölte, hogy a két vezető a konfliktus alakulását és az orosz–amerikai kapcsolatok kérdéseit is megvitatta.

Az orosz fél szerint Putyin továbbra is kész tárgyalni az ukrajnai helyzet rendezéséről, ugyanakkor Moszkva korábbi célkitűzéseit változatlannak nevezte. Az ilyen nyilatkozatok azonban önmagukban még nem jelentenek áttörést, hiszen a felek alapvető követelései között továbbra is jelentős különbségek vannak.

Az Egyesült Államok, Ukrajna és európai partnereik képviselői a békejavaslatokról is egyeztetnek. A dízelüzlet bejelentése azonban újabb feszültséget okozott, mivel Kijev attól tart, hogy a szankciók enyhítése csökkentheti a Moszkvára nehezedő nyomást.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy az energetikai együttműködés megnyitása valóban elősegítheti-e a háború lezárását, vagy inkább újabb vitákat szül az Egyesült Államok és Ukrajna között.

Trump Zelenszkij távozását sürgető kijelentése és az orosz dízelexportra vonatkozó szankciók enyhítése mindenesetre új szakaszt nyithat a Washington és Kijev közötti kapcsolatban. A következő hetek tárgyalásai mutathatják meg, hogy a gazdasági megállapodás közelebb visz-e a békéhez, vagy tovább mélyíti a felek közötti bizalmi válságot.