Tudta? Iszonyú veszélyt rejt a légkondicionálás
A légkondicionálás elterjedése egyfajta mércéje volt az elmúlt évtizedekben az életminőség javulásának és a folyamat korántsem ért a végére, sőt az Egyesült Államokat kivéve még csak most indul be igazán.
Mint mindennek ennek is van hátulütője.
Az USA lakóinak többsége olyan környezetben él, amelyben van légkondicionáló berendezés, ám ez nem igaz a világ más fejlett országaira – írja a Boomberg.
Németországban például szinte senkinek nincs, miközben Berlinben június utolsó napjaiban 37 Celsius-fokos hűséget mértek. Ezzel megdőlt a havi melegrekord. Az ilyen nappalok és az azt ezt követő meleg éjszakák rontják az emberek teljesítményét és nehezítik az alvást, ezért a légkondicionálásnak immáron gazdaságilag mérhető haszna is van.
Ez a változás ugyanakkor még éppen hogy csak elkezdődött.
Kínában a háztartások felében található légkondicionáló, míg az Indiában és Indonéziában élő összesen 1,6 milliárd ember közül csak 88 millió élvezheti hűsítő hatását – derült ki a Bloomberg New Energy Finance jelentéséből. A szakértők a népesség növekedése, a javuló jövedelmek és a berendezések árának csökkenése nyomán óriási ugrásra számítanak ezen a téren: az International Energy Agency várakozása szerint a jelenlegi 1,6 milliárdról az évezred közepére 5,6 milliárdra ugrik légkondicionálók száma.
Ez igen-igen jó hír mindazoknak a vállalatoknak, amelyek légkondicionáló berendezéseket gyártanak és a kereskedőknek, akik eladják ezeket. Hasonló a helyzet az áramszolgáltatókkal, ám az elektromos energia termelése közvetlenül összefügg a klímaváltozással. A világgazdaság szén-dioxid-kibocsátása két százalékkal nőtt 2018-ban, ami az azt megelőző hét év leggyorsabb tempója. Az elmúlt év extrém forró időjárása megdobta a légkondicionálók iránti keresletet.
Így nem nehéz elképzelni egy ördögi kör kialakulását, amelyben a globális felmelegedés egyre erősebb hatása egyre jobban hajtja a légkondicionálás terjedését, amely viszont a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami erősíti a klímaváltozást, ami még keményebb hőhullámokat okoz. Ezt az összefüggést máris tapasztalhatjuk helyi szinten az úgynevezett városi forró szigetek kialakulásában. Ezek azért jönnek létre, mert a lakásokból kiszivattyúzott meleg az épületek környezetében jelenik meg fokozva az ottani hőséget.
Becslések szerint a légkondicionáló berendezések áramfogyasztása 2050-re több mint 140 százalékkal ugrik meg – mennyiségi szempontból ez olyan növekedés, amely összevethető az Európai Unió teljes elektromosenergia-igényével. A világ teljes áramfelhasználásából 12,7 százalékkal fog részesedni a légkondicionálás az évszázad közepén, szemben a jelenlegi kilenc százalékkal.
Szerencsére ennek a többletnek jelentős részét napenergiával állítják majd elő az emberek (ne feledjük, hogy a legerősebb igény ezen a téren a legforróbb déli órákban jelentkezik), ám mivel a napi meleg enyhülése nem arányos a napsütés mérséklődésével, jó az esélye annak, hogy a pluszáramigény egy részét kiszolgáló elektromos áramot fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekben állítják majd elő.
A Bloomberg felhívja a figyelmet: az épületek fűrésére és hűtésére fordított energia nem kap akkora figyelmet, mint például a közlekedés, pedig ezek képviselik a világ energiafelhasználásának ötödét.
Az elektromos autó szexibb téma a médiában, mint a zöld ház, bár Németországban elég nagy a visszhangja az úgynevezett passzívház-mozgalomnak, amely olyan otthonok építése mellett kampányol, amelyek igen kicsi fűtést és hűtést igényelnek. Van mit tanulni a ledes izzók elterjedéséből: ezen a technológián sokat lendített, hogy tudatosították a felhasználókban, milyen sok áramot spórolhatnak használatukkal.
