Új barátra lelt Putyin – de mi van a felszín alatt?
Oroszország és Kína közeledése egymáshoz látszólag logikus folyamat: az Egyesült Államok a fő közös ellenfelük és gazdaságilag kiegészítik egymást.
A barátkozás mélyén azonban a szakértők ellenségeskedést látnak.
Oroszország és Kína látványosan bővíti politikai, gazdaság és katonai kapcsolatait, miután mindketten a korábbinál élesebben szembe kerültek a Nyugattal, ám ha megkapargatjuk a felszínt a mélyben repedéseket láthatunk – írja szakértők a véleményét a CNBC. Miközben Peking és Washington vámháborúja miatt az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok lazulnak, az orosz-kínai üzletek bővülnek. Hszi Csin-ping kínai elnök nemrégiben legjobb barátjának minősítette orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint.
Ennek szellemében szeptember végén a két ország hivatalos hírügynökségei jelentették, hogy a felek a 2018-as évi 107 milliárd dollárról 2024-re 200 milliárdra akarják növelni kereskedelmi kapcsolataik értékét. Ehhez közös energetikai, ipari és agrárprojekteket indítanak. Hiába azonban a nagy összeborulás, az orosz gazdaság az IMF várakozása szerint 2019-ben csak 1,2 százalékkal bővül, míg a kínai 6,3 százalékkal, azaz a felek nem egyenrangúak gazdasági téren.
Oroszországot a Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta nyugati gazdasági szankciók sújtják, amelyekre a saját exportkorlátozásaival válaszolt, Kína pedig hónapok óta vámháborút vív az USA-val. Így az előbbi a hatalmas kínai piacban láthat gazdasági növekedési forrást, míg az utóbbi a bővülő orosz kapcsolatoktól remélheti, hogy enyhítik a fájdalmat, amit a romló amerikai kapcsolatok okoznak. És az oroszok éppen abban bővelkednek, amire a kínaiaknak nagyon nagy szükségük van: olajban és földgázban.
A katonai együttműködés a másik terület, amelyet a közös ellenfél, az USA-val szembeni fellépés ösztönöz. A szakértők egyetértenek abban, hogy szemben a gazdasággal, amelyben a kínaiak vannak fölényben, a valós katonai tapasztalatokkal az oroszok állnak jobban. Moszkva az indiai és a pakisztáni katonai küldöttség mellett meghívta a kínai hadsereg szakértőit is az orosz hadsereg idei nagy hadgyakorlatára. Ez volt a második ilyen vendéglátás, ami már felkelti az amerikai megfigyelők érdeklődését is.
Egymást követik a vállveregetések, az együttműködés fényezése, minden úgy néz ki, mintha a kínai-orosz katonai kapcsolatok a legfényesebb ösvényen menetelnek előre, ám szó nincs erről – állítja Mathieu Boulegue, a brit Chatham House Eurasia Programme-jának Oroszországgal foglalkozó kutatója. Szerinte az oroszok nem az együttműködés lehetőségének demonstrálására hívták meg a kínai szakértőket, hanem éppen ellenkezőleg, azért, hogy erődemonstrációt tartsanak nekik.
Az üzenet úgy szólt, hogy ha Peking érdeklődése a közép-ázsiai térség befolyásolása terén meghaladná azt a szintet, amit Moszkva túlzásnak tekintene, akkor megfelelő választ tudna adni rá. Ebben a régióban ugyanis nem csupán gazdasági téren erősödik Kína hatása, hanem a katonai-biztonsági területen is. Raffekki Pantucci, biztonsági szakértő szintén úgy véli, hogy a két fél kapcsolata kizárólag haszonelvű, éppen ezért ő nem értékelné túl annak jelentőségét.
Az Egyesült Államokban ennek ellenére szoros figyelemmel követik az orosz-kínai katonai együttműködés alakulását, különösen azt követően, hogy megszűnt a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról kötött korábbi orosz-amerikai megállapodás. Richard Weitz, a Hudson Institute biztonságpolitikai szakértője úgy véli, hogy Moszkva és Peking közeledése katonai téren az ázsiai regionális biztonsági egyensúly megbomlásával fenyeget.
Forrás: napi.hu
