A republikánus jelölt győzelmével Magyarország is nagyot nyert: a világ három legfontosabb hatalmával jó, pragmatikus kapcsolata lesz hazánknak, még annak ellenére is, hogy ezek a világhatalmak egymással nem feltétlenül ápolnak felhőtlen viszonyt.
Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök legelső külföldi vezetői telefonhívása Orbán Viktorhoz is befutott, egyből a választások után.
Az elnök és a magyar kormányfő szoros kapcsolatának újabb megerősítése ez, amely még több lehetőséget nyithat meg Magyarország előtt a világpolitika színterén.
Orbán Viktor a közösségi oldalán is megerősítette a beszélgetés tényét, és elhintette: „nagy terveink vannak Trumppal”. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország, amely eddig is pragmatikus politikát folytatott a nagyhatalmakkal, különösen az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal, most tovább erősítheti pozícióját.
Trump az elnökjelölti kampányban is többször hivatkozott Orbánra, a magyar kormányfőt „erős és okos emberként” említve. Több beszédében is kijelentette, hogy Orbán álláspontja az amerikai konzervatív szavazók körében is visszhangra talál, hiszen mindketten a hagyományos értékek, a családvédelem és a szuverenitás védelmének élharcosai.
Trump számára Orbán alakja egy politikai szimbólum, amelyhez visszanyúlhat a kampány során, megerősítve az amerikai szavazók számára a konzervatív, bevándorlásellenes és globalizációellenes üzeneteit.
Orbán számára ez a szoros kapcsolat különösen értékes, mivel olyan helyzetbe hozza Magyarországot, amelyet kevesen gondoltak volna korábban elképzelhetőnek: jó kapcsolatok ápolása az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal egyaránt.
Ez az egyensúlyozás különösen figyelemre méltó, hiszen ezen nagyhatalmak között gyakran feszült a viszony. Orbán hosszú évek óta kiépített jó viszonyt mind Kínával, mind Oroszországgal, és Trump visszatérésével az Egyesült Államokkal is megújíthatja a stratégiai partnerséget.
A kapcsolatépítés folyamata évekre nyúlik vissza: Orbán Viktor 2016-ban az első európai vezetők között állt ki Trump mellett, és azóta a két vezető folyamatosan mélyítette kapcsolataikat.
Ezt követően Magyarország lett az egyetlen európai helyszín, ahol a konzervatív politikai konferenciát, a CPAC-et is évente megrendezik. Trump 2019-es meghívása a Fehér Házba egy új korszak kezdetét jelentette, amelyben Magyarország az amerikai konzervatív körök közvetlen szövetségesévé vált.
Trump és Orbán szoros kapcsolata nemcsak politikai szempontból jelentős; mindketten megértették, hogy a globalizációellenes üzenetek és a szuverenitás védelmére épülő politikák egyre népszerűbbek mind az Egyesült Államokban, mind Európában.
David Cornstein, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete szerint Trump és Orbán „őszinte barátok”, és ezt a barátságot arra használják, hogy közösen harcoljanak a „korrupt berendezkedés” ellen, amelyet a globalista és liberális értékrend képviselői testesítenek meg a nyugati világban.
A Trump-Orbán szövetség egyedülálló lehetőségeket kínál Magyarország számára: az ország stratégiai helyzetének és pragmatikus külpolitikájának köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy a három legnagyobb globális hatalom mindegyikével közvetlen és stabil kapcsolatot ápoljon.
Mindez lehetővé teszi, hogy Magyarország saját érdekeit képviselje a nemzetközi színtéren, miközben politikai mozgásterét a világ legfontosabb hatalmai között egyensúlyozza.
Ahogy Trump és Orbán kapcsolata újabb szintre lép, Magyarország pragmatikus külpolitikai irányvonala is egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába kerül.
A világhatalmak közötti konfliktusok és nézeteltérések ellenére Orbán Viktor elérte, hogy Magyarország olyan helyzetben legyen, ahol mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával, mind Oroszországgal pozitív és konstruktív kapcsolatot tud fenntartani – ami jelentős külpolitikai siker és egyedülálló helyzet az európai országok között.
(mandiner)