Új, erősen radioaktív anyagot találtak a szabadban, Fukusimában
A fukusimai nukleáris katasztrófa után egy évtizeddel, a törmelékek között találtak az új, nagy méretű részecskékre. A kutatók úgy gondolják, hogy a reaktor építőanyag-maradványaiból és az üzemanyagból elpárolgó céziumból is születhetett a rekordszintű radioaktivitást mutató anyag.
A Physics World fizika szaklap számolt be arról, hogy az egy évtizede katasztrófát szenvedett fukusimai erőmű nukleáris hulladékai között a kutatók új anyagot találtak. A nagy és nagyon radioaktív részecskéket törvényszéki technikák alkalmazásával vizsgálták, és azt remélik, hogy megértésükkel eredményesebben megoldhatóvá válik a sugárszennyezett területek tehermentesítése is.
Felfedeztünk egy új típusú radioaktív részecskét, amit 3,9 kilométerre észak-északnyugatra a Fukushima Daiichi atomerőműtől találtunk, ott, ahol jelenleg is a legmagasabb a cézium-134 és cézium-137 jelenléte – nyilatkozta Satoshi Utsunomiya, a japán Kyushu Egyetem vegyésze és környezettudósa, aki a munkatársaival összesen 31 ilyen részecskét vizsgált meg – mindegyiket a sugárzási vörös zónából az útszélen, felszíni talajból gyűjtötték össze. Az eddigi vizsgálatok szerint az bizonyos, hogy a több mint 300 mikron átmérőjű, cézium-hordozó részecskékkel korábban még nem találkoztak kutatók.
Az egyik részecskéről a vizsgálatok során megállapították, hogy abban a kisebb szilikát nanorészecskéket is rejtő, üveges szerkezetben az 1-es reaktor építőanyagainak maradványai is megtalálhatók. Az azonosított bór-izotópok egy része például szinte biztosan a balesetben megrongálódott nukleáris vezérlőrudakból származik. Ezek a maradványok először a robbanásban sérültek meg, majd a katasztrófa során magukba olvasztották a reaktor üzemanyagából elpárolgott céziumot. Egy másik részecskéről az első vizsgálatok után azt gondolják, hogy azt a hidrogénrobbanás és más kémiai jelenségek is alakították.
A kutatók úgy látják, hogy további munkákra van szükség a Fukusima Daiichi létesítmény környékén, hogy a vadon élő állatokra gyakorolt hatásokat is vizsgálják. Például azokat a tengeri puhatestűeket, amelyekről már korábban bebizonyosodott, hogy a nukleáris katasztrófa „melléktermékei”, az élővízbe szivárgó radioaktív víz DNS-károsodást idézett elő.
Utsunomiya szerint fontos látni, hogy bár a cézium-137 felezési ideje nem hosszú (például a plutónium 21 ezer éves felezési idejéhez mérten a cézium-137 30 éves bomlási ideje kifejezetten kevésnek mondható), de ez a 30 év is azt jelenti, hogy az újonnan talált, erősen radioaktív részecskék aktivitása még nem romlott jelentősen, és mivel ez az anyag ott van a vörös zónában, még évtizedekig szennyezni fogja a környezetét. Ezért fontos a munkánk a fukusimai nagy takarítás szempontjából is, mert ha megértjük a keletkezésüket és az elhelyezkedésüket, akkor megtalálhatjuk és eltávolíthatjuk ezeket a részecskéket, ezzel hatékonyan csökkenthető a sugárzási dózis a helyi környezetben – tette hozzá a japán környezettudós.
Forrás: napi.hu
