Új fegyvernagyhatalom növekszik a szemünk láttára
Törökország hosszú ideig hasonlóan jó viszonyt ápolt Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt, és ugyan továbbra sem készül elköteleződni, tény hogy drónjaik rengeteget számítanak a megszálló csapatok elleni küzdelemben az ukrán félnek, akik csak januárban közel 60 millió dollárt költöttek török hadieszközökre. Törökország aktívan dolgozik a háború lecsillapításáért, de eközben pont ez a konfliktus lehet az, ami regionális főszereplővé teszi folyamatosan fejlődő hadiparát – írta meg a napi.hu.
A török iparszövetség jelentése szerint drasztikusan megnőtt az ország hadiipari bevétele, és az Al Jazeera által megszólaltatott szakértők szerint ez hosszútávon szilárdíthatja meg az ország magáncégeken keresztül folytatott fegyverkereskedelmét.
A múlt héten közölt negyedéves export adatok szerint márciusig 59,8 millió dollár (jelenlegi árfolyamon közel 21 milliárd forint) értékben vásárolt tőlük Kijev, ami több mint harmincszorosa a tavaly ez időszakra jelentett 1,9 millió dolláros (660 millió forint) összegnek.
Ukrajna az elmúlt pár évben Törökország egyik legfontosabb partnerévé vált a védelmi ipar tekintetében. Az együttműködés legszembetűnőbb elemei az egyre gyakrabban előkerülő Bayraktar TB2 típusú drónok, amik ár-érték arányosan különösen hatásosnak bizonyultak az ukrán erők kezében.
Exportrobbanás
A Forbes értesülései szerint nagyjából 1-2 millió dollárért lehet hozzájutni egy TB2-es drónhoz. Ukrajna a meglévő 20 mellé, januárban további 16-ot rendelt, és Recep Tayyip Erdogan török elnök februári látogatásakor arról is megegyeztek a felek, hogy egy Bayraktar gyárat is felhúznak majd hamarosan az országban.
Mindez még a február 24-én kirobbanó háború előtt zajlott le, Arda Mevlutoğlu független védelmi elemző elmondta, a drónokon kívül az ukránok nagy számban vettek MILGEM-osztályú korvetteket is, és több kisebb, például kommunikációs eszközökre vagy célzórendszerekre szóló megrendelés teljesítése is folyamatban volt, amikor kitört a háború.
Az export erőteljes növekedésének egyik lehetséges oka az is lehetett, hogy Ukrajna további megrendeléseket adott le az említett eszközökre, valamint még több lőszert, illetve egyéb felszereléseket is rendelhettek. A török export azonban nem csak Ankara-Kijev viszonylatban kiemelkedő. A jelentésből az is kiderül, hogy az iparág teljes bevétele is közel meg másfélszereződött a tavaly első negyedévihez képest.
Az egészéves adatok összehasonlításából hasonlóan növekvő tendencia látszik kirajzolódni. Törökország 2021-ben összesen majdnem 3,25 milliárd dollár (több mint 1,1 ezermilliárd forint) értékben adott el védelmi eszközöket, amik 41,5 százalékkal haladják meg a 2020-as számokat, írta meg a Reuters.
Hadipari hintapolitika
A drónokat még 2014-ben fejlesztette a török Baykar magáncég, amiket azóta többek között Szíriában is nagy hatásfokkal vetettek be. Az eszközt vásárló országok között eleinte NATO-n kívüli szereplők voltak, Ukrajna mellett Azerbajdzsán, Katar és Marokkó számítottak a jelentősebb vásárlóiknak, azonban tavaly júliusba a lengyelek is lerendeltek 24 darabot belőlük, ezzel egy komoly európai referenciához juttatva a török hadipart.
Ám miközben Törökország morálisan egyértelműen Ukrajnához kötődik, Oroszországgal is munkakapcsolatban áll, amit sosem néztek jó szemmel Ankara NATO-szövetségesei. Különösen az orosz gyártmányú Sz-400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlása zavarta őket, ami miatt Ankara kikerült Washington F-35-ös vadászrepülőgép-programjából.
Ez sokkal inkább hivatkozási pontként szerepel azóta a török narratívában, magyarázatuk szerint pont ezek az szankciók, és az általuk gerjesztett kényszer az, ami lehetővé tették hadiiparuk felvirágzását. Az Erdogan kormány kommunikációs igazgatója a Wall Street Journalnak márciusban úgy nyilatkozott:
A védelmi együttműködés értelmetlen átpolitizálása a NATO-szövetségesek között csökkentette Törökország függőségét a külföldi kormányoktól, és innovációra késztette a török vállalatokat
A törökországi Gazdaságpolitikai Kutatási Alapítvány egyik elemzője, Selim Koru szerint abszolút ez vélekedés jellemzi az ország vezetését. Utólag nem bánják az eltávolodást, hiszen ez olyan nyomás alá helyezte őket ami miatt kénytelenek voltak függetleníteni hadiiparukat a nyugattól.
Kiemelt szimbóluma ennek a Bayraktar TB2, amit azután kellett kifejleszteniük, hogy se Izrael, sem pedig az Egyesült Államok nem, vagy csak körülményesen volt hajlandó támadó drónokat eladni nekik a 2000-es években. Az Aselsan török védelmi céget szintén a szankciók véget kellett létrehozniuk, ami szintén a privát szektorban működik.
Látszati semlegesség
Ezeknek a “magáncégeknek” köszönhető elsősorban, hogy hiába csóválja a fejét az orosz vezetés, Erdogan hivatalosan meg tudja őrizni a “semleges” státuszát, aki bár elítélte az orosz agressziót, a többi NATO tagállamokéhoz fegyveradományokat nem biztosít Ukrajnának. Koru elmondása szerint:
Dióhéjban, Törökország sokkal hatékonyabban tudja segíteni barátait és elrettenteni ellenségeit, csak úgy ahogyan azt az USA és más nagy fegyverexportőrök is teszik.
A jövőben ez részévé válhat egy általános jószomszédi politikának is, tette hozzá Koru, aki úgy tudja a törökök afrikai országok irányába is egyre több harci eszközt adnak el. Ennek pedig a kézhez kapott bevételnél jóval hosszabbtávú előnyei is lehetnek.
Ugyan Erdogan nagyon aktívan igyekszik részt venni az orosz és ukrán fél kibékítésében, és nem rég úgy tűnt valamiféle áttörést is sikerült elérniük, a török hadiipar jövője sokat épülhet a háború elhúzódásával. Azonban még ha sikerül is rövidre zárni a harcokat, és elérni valamiféle tartósabb tűzszünetet, akkor is jó eséllyel folytathatják export tevékenységeik a török fegyvercégek.
Ha létrejön valamilyen békeszerződés, és Ukrajna gazdasága megengedné és megkívánná a fegyveres erők újjászervezését és újratermelését, Törökország minden bizonnyal az egyik első felszerelés- és fegyverszállító lenne.
Mevlutoğlu elmondása szerint egy ilyen esetben Kijev mindenképpen folytatná a TB2-es drónok beszerzését, de kézifegyvereket, különféle gyalogság által használt felszereléseket, lőszert, és kommunikációs rendszereket is rendelnének továbbra is. Úgy véli a két ország közötti jó kapcsolatok miatt, egyre szorosabbra fűződhetne a két ország közötti védelmi partnerség.
Az ukrán hadsereg számára a török eszközök kipróbáltak, megbízhatóak és megfizethetőek, ráadásul a két ország közelsége miatt szállításuk relatíve könnyen megoldható hosszútávon is. Az mindenesetre már most elkönyvelhető, hogy a Bayraktar drónok jóidőre belopták magukat az ukrán katonák szívébe, hiszen a háború óta egy meglehetősen kárörvendő dal is készült a török eszköz hatékonyságáról.
orientalista
